Kritika (Sz. Szonitól) - Bérgyilkosok összezárva

Hahó Csantavák! :)
Meghoztam Ciara Coldman blogjáról, a Bérgyilkosok összezárva c. írásról a kritikát.

Design
Ciara kérte, hogy ezt a témát ne pontozzam, úgyhogy csak pár gyors észrevételt mondok. 
A blog címe mi is tulajdonképpen? Mert a linkben és a fejlécben mást írtál, a blogger csoportokban hagyott hirdetésekről már nem is beszélve - így nehezen tudtam eldönteni, hogy ,,Bérgyilkosok  összezárva" vagy ,,Bérgyilkossal összezárva". Ugyan aprócska eltérés, de azért jobb, ha egy néven fut az oldal.
Másodszor: az egész háttér rettentően hamuszínű, nyugodtan megjeleníteném a fejléc naplemente színét több helyen. A felnyílós chat viszont szerintem roppant praktikus és egyedi.
A menü ,,Média" elnevezésű opciójára nem nagyon illik rá az elnevezés, mert az ember azt várná, hogy a blog elérhetőségei, esetleg interjúk lesznek ott. A megtévesztés elkerülése érdekében én ezt inkább ,,Inspiráció"-nak hívnám, hiszen a videókat gyűjtöd itt, amik hallgatása közben jól megy az írás.

Történet
Hősnőnk, Leilah 15 (vagy 16? - ez is máshogy jelent meg minden fejezetben) éves korában elszökik otthonról, mert a szülei, akik túl fiatalon vállaltak gyereket, megpróbálják újraélni a fiatalságukat, ezért nem foglalkoznak a lánnyal. Leilah nem valami alaposan tervezi meg, hogy mi lesz vele, ha elmenekül hazulról, ezért csakhamar zuhogó esőben áll egy árok szélén. Egy fekete kocsiban érkező férfi és nő azonban befogadja, és kiképzik bérgyilkosnak, fiukkal, Robinnal együtt. A két fiatal gyűlöli egymást, ám egy közös munka miatt házaspárt kell játszaniuk, ezentúl még egy meglepetés adódik: a célpontjuk nem más, mint Leilah vér szerinti családja.
A nem túl valószerű és kicsit sablonos alaphelyzetből egészen izgalmasan sikerül továbblendülni, Ciara gyakorlottan húzogatja a szálakat, megfelelő pillanatban behozva egy-egy újabb csavart, mielőtt ellaposodna az írás. A blog szórakoztató, bár a cselekmény szerintem jobban illene egy filmbe. A kiindulásban számomra unszimpi, a ,,megáll a fekete kocsi, elvisznek bérgyilkosnak a jó emberek, véletlenül se utcalánynak..." fordulattal. Az idő ívét se sikerül eltalálni, nem mindig valósághűek a napok, van, hogy abból áll egy, hogy felkelnek, leápolják Robin sebeit (kb. 2 óra) majd lefekszenek aludni (?). Néha akadnak egyéb bakik, például amikor Leilah elteszi láb alól Price-ot, felgyújtja a házat, mert akkor majd nem jönnek rá, hogy gyilkosság volt. Már bocs, de a golyó nem fog elégni, és azért gyanús lesz, ha az áldozat csontvázának koponyájában lyukat találnak. Ahhoz, hogy a harcolós jeleneteket jobban meg tudd jeleníteni Ciara, olvass több ilyen irodalmat, vagy nézz akciófilmeket, mert egyelőre csiszolatlanok a leírások, csak annyit kapunk, hogy lehajol, bumm, lő.
Ami még zavart, hogy gyakran megváltoztatsz szereplői jellemvonásokat, eseményeket fejezetenként. A legviccesebb az volt, amikor Robin haja bebarnult 2 rész alatt (nem kamuzok: 1. Dús, fekete tincseit -  2. Elneveti magát, majd lassan, érzékien beletúr dús, sötétbarna hajába. [szó szerinti idézet]). Leilahról se tudtam megállapítani egy csomó ideig, hogy mennyi idős, mert néha azt mondtad, hogy a korabeliek már egyetemet végeztek, néha azt, hogy már 5 éve elszökött otthonról... Érdemes lenne figyelned az ilyenekre Ciara, mert az olvasóknak szemet szúr!
Azonban azt nem tagadhatjuk le, hogy ugyan a megvalósítás párszor elcsúszik, az ötlet izgalmas, nem véletlenül van ennyi feliratkozó.
Pontozás: 8/10 (De ezeket az idegesítő apróságokat nézd át légy szíves!)

Karakterek
Nos, ezen a téren kevésbé vagyok elégedett. A szereplők elég kezdetlegesek, egy jellemvonásukról tudunk, és csak azt erősítgetjük újra meg újra (mondjuk a ,,házaséletben" kezdtek megjelenni újdonságok Robinnál, de közel sem élő még). 
Leilah kicsit kiismerhetetlen, értem én, hogy a bérgyilkosoknak nincsenek érzelmei, de szerintem nem reagál eléggé, amikor kiderül, hogy a szüleit kell megölniük, Robin kidolgozott felsőteste jobban megérinti. Eshetne több szó arról, hogy miért utálják egymást, milyen konfliktusuk volt a múltban, mert ez nem derül ki, csak felemlegetik. Ráadásul azt is tálalva kapjuk, hogy hősnőnk profi bérgyilkos, Price megölésénél ezt mégsem érezzük, csak egy pisztollyal hadonászó kamasz, aki a tévéből ellesett ninja mozdulatokkal próbálja leplezni a valóságot. A szerelmi szál is annyira nyilvánvaló, minden erre vezet, túl kiélezett és sejthető. Az arcunkba tolják, hogy Robin és Leilah egymásnak vannak teremtve, és kész.
Robin az elején egy fabábu. Bocs, pontosítok: 6 fakocka és 1 egy rúd. Értem én, hogy ő maga a csábítás, de azért a belsőn lehetne még dolgozni, jó úton indultál el a 7-8. fejezetben.
River karaktere tetszik, kedves ez az anyafigura. Josh elég átlagos, neki adhatnál valami különlegességet.
Cammie ahhoz képest, hogy három éves, túl okos és beszédes. Egy kisgyerek nem tud ilyen összefüggő mondatokat barkácsolni, nyugodtan hantázhatna többet ez a karakter.
Pontozás: 7/10

Helyesírás és nyelvezet
Alapvetően szépen fogalmazol, láttam ezerszer rémesebbet... De! Van egy rossz rögeszméd: igeidőt váltasz egy mondaton belül, mintha sosem olvasnád át a munkáid. Ez óriási gond, irtózatosan zavaró tud lenni! Ajánlom, hogy közzététel előtt nézd át a fejezeteket alaposan, ha erre nincs időd, akkor  kérj meg egy bétát. Volt még pár elgépelés (hosszú í-k rendszeresen rövidek), apró helyesírási hiba (helység-helyiség közötti különbség) és helytelen vesszőhasználat.
A folyamatos veszekedések, s az, hogy az őseim mit sem törődtek azzal, hogy mi van velem rádöbbentett, hogy csupán csak egy teher vagyok a vállukon. - Kell egy vessző a velem és a rádöbbentett közé. A csupán és a csak ugyanazt jelenti, valamelyiket szedd ki.

Visszatérve a fejezetekhez és a többi infókhoz, csupán csak annyi a mondanivalóm, hogy nagyjából pár napon belülhozom a prológust. - Elgépelés, közhiány.

Az ég teljes mértékben felvette az éjszaka és a szürke felhők adta sötétséget, hold és egyéb égő hiányában - mivel hát áram sincs a városban - a telefonom gyér világát használom fel arra, hogy tudjam, mire is lépek rá. - Fura az a ,,hold és egyéb égő". A hold és egyéb fényforrás jobban illene ide.

- Ennyi. Remélem, éjszaka nem támadjátok le, és nem nyírjátok ki egymást idő nap előtt. - Szimplán idő előtt, minek van ott a nap?

- Agglegényként még lefutom a kilométereimet, ha nem bánja, Mrs. Bellow - nevet fel szarkasztikusan, majd egy hangos csapódással jelzi, hogy elhagyta a házat. - Értjük miről van szó, de az jobb lenne, hogy: ,,hangos ajtócsapódás jelzi, hogy elhagyta a házat".

Még mielőtt bele nem aludnák a sok gondolkodásba, felállok, s egy óriási terpesszel a szekrényem elé állok. - Jujj, ez fájt. Még mielőtt belealudnék!

A második emeleten két erkély is volt, amelyeknek párkányán színes virágok pihentek. A ház fala fehér volt, tökéletesen passzolt a szomszédos házakhoz. - Pár szóismétlés.
Kellemesen meglepődök, amikor elém tárul a beltér látványa. Gyönyörű mahagóni bútorok köszöntek vissza rám, melyek a barna minden árnyalatában figyeltek vissza ránk. Kellemes illat kering a levegőben, ami az egyik szekrényen elhelyezkedő légfrissítőnek volt köszönhető. -Nagyon fura az visszafigyelős rész + igeidő váltás.

 - Amikor azt mondtam, hogy készíts kaját, akkor arra gondoltam, hogy nekem, és nem magadnak - duzzog ölbe tett kézzel, fél szemmel viszont még mindig a kezemben lévő szendvicset nézi, amiből már jócskán hiányzott. - Igeidő váltás. A hiányzottot is lehet jelenben írni, ez nem olyan, mint az angolban.

Már nem vagyok ugyanaz a naív, félrevezethető kislány, akit akkor jól rászedett; változott a kinézetem is és a gondolkodásmódom is. - NAIV! Ez egy súlyos helyesírási hiba.

Az emeletre megyek, hogy feltérképezzem a házat. Rengeteg ajtó volt a folyosón, mindegyik más-más szobát rejt maga mögött. - Igeidő váltás!

Mindenhova benyitok, s megpróbálom memorizálni azt, hogy egy bizonyos helységbe pontosan melyik ajtón keresztül juthatok el, végül pedig megállok az utolsó ajtó, azaz a háló előtt. - Helység a város pl., a szobát a helyiség jelenti.

Alapjában véve egy nyugodt ember vagyok. Bármilyen helyzetben képes vagyok megállni a lábamon, legyen az a helyzet nyugodt, vagy éppen feszült. - Elég béna szóismétlés.

Óvatos vagyok, igyekszem nem fájdalmat okozni számára, s vigyázok arra is, nehogy még súlyosabbá tegyem az amúgy sem kis sebeit. Ajkaimba harapok, ahogy feltérképezem a kisebb-nagyobb sebeit. - Szóismétlés. Simán írhatnád, hogy apró horzsolásokat a bőrén, vagy valami hasonló.

Már épp a számhoz emelem a villát, rajta a finom illattal rendelkező étellel, amikor csengetnek. - Finoman illatozó, vagy finom illatú, nem kell túlbonyolítani.

Anyuék otthon voltak, tévéztek, hangosan nevettek, én pedig a szobámban ültem az egyik sötét sarokban, és sirtam, mint egy gyámoltalan, árva gyermek, akinek elvették az utolsó darab ételét is.
Túlságosan is sok mindent tűrtem el az elmúlt másfél évben, és igy, hogy nem mondhattam el senkinek, rettenetesen felgyűlt bennem minden. - Rövid i-k a hosszú í-k helyett

Pontozás: 6/10

Összpontszám: 21/30
Kedves Ciara! További sok sikert a blogoláshoz, egyelőre érdekesen alakul a történeted! :) A hibák korrigálásával még többet hozhatsz ki belőle. ;)
Szép napot Csantavák,
Üdv: Szoni <3

Kritika (Sz. Szonitól) - 50 dolog, amit utálok benned

Helló Csantavák! :)
Mára egy kritikát hoztam, Daremo most indult romantikus sztorijáról, az 50 dolog, amit utálok benned c. blogról.

Design és kinézet
A blogra érkezve rögtön láthatjuk, hogy egy nagyon különleges designnal van dolgunk - Szabó Veronika munkája mi más lehetne? Az itt megjelenő fejléc teljesen új értelmezése ennek a fogalomnak, ráadásul a csupán körvonalakból kirajzolódó férfi és nő karaktere, a madarak, a sziklaszirten lányt kitartó fiú tökéletesen jellemzik a történet témáját (már amennyire a prológusból és a fülszövegből ezt meg lehet ítélni). Az ábra jól illeszkedik a sztorihoz, megjelennek a főszereplők, és számomra a madarak Kitti felszabadítását jelentik. Nagyon pozitív, hogy ekkora összhangban van az oldal kinézete és tartalma, mert az olvasók, akik szeretik a romantikus írásokat, már az első pillantás után érdeklődni kezdenek Daremo munkája iránt.
Viszont akadnak apró negatívumok is: a modulok teteje teljesen beleolvad a háttérbe, ami kicsit kellemetlen, én tennék rájuk valamilyen keretet. Az ,,ajánló" modulcím sem a legtalálóbb, a történet egy rövid bemutatóját inkább fülszövegnek nevezném. Ami engem még rettentően zavar, az a fejlécben és fejezetcímekben megjelenő betűtípus túlzott letisztultsága. A fejlécben érdemes vastagabb, extrémebb stílust választani, ezek a jelentéktelen, szögletes betűk nem igazodnak a többi formához. Egy romantikus bloghoz szebb, kerekebb gyöngybetűk illenek, én Daremo helyében a bejegyzések szövegét Arielről Trebuchetre, vagy legalább Times New Romanra váltanám, és növelném a betűméretet. A prológus felirat legyen vastagabb, markánsabb, a modulcímekkel egyetemben, és nyugodtan állítsuk be kacskaringósabb fajtájú karaktereket. Nem kell aggódni, hogy sablonos lesz a kinézet, az ,,egyszerű, nagyszerű" a mondással ellenben nem mindig a legcélravezetőbb megoldás.
Utolsó dolog, ami szúrta a szememet: az első modulban elhelyezett pirosas színvilágú kép. Ezt inkább cseréljünk olyan árnyalatúra, mint a háttér, mert a rózsaszín és vörös üti egymást.
Pontozás: 7,5/10

Történet
Az elérhető prológusból kiderül, hogy hősnőnk, Kékesi Kitti már egy éve magába roskadva kesereg, ugyanis vőlegénye lelépett az esküvő előtt, és azóta nem adott hírt magáról. Az egyedül maradt menyasszony hosszú idő óta először visszalátogat szülőfalujába, karácsony alkalmából, de a családi ünnep közel se felhőtlen, ugyanis Kitti nagynénje felemlegeti az elmaradt lagzit. Kitti hazamenekül, mire húga és legjobb barátnője kitalálják, hogy ideje tenni valamit, hogy újra megdobbantsák a huszonéves lány szívét.
A történet alaphelyzetét szépen felvázolja az írónő, sok lehetőséget kínálnak a kezdetek. Kellemes a hömpölygő stílus, jó tempóban halad, bár néha túlzottan beleveszik a részletekbe. Érzékletes írás, átjön a hangulat, nem kell erőltetni a rengeteg apróságot, mert néhol zavaró lehet (pl. Kitti kirohan a házból és a jégen csúszkálva elevickél a kocsiig, miközben arra gondol, hogy amikor mentek be, Iza, a húga is így botladozott, csak éppen nem taknyolt el a végén - ez itt egy tök fölösleges gondolatmenet). Volt még apró kivetnivalóm abban, hogy a családtagok alig vették észre a testvérek érkezését, a nagynéni is épphogy felfigyelt rájuk, de az anyuka teljesen belefeledkezett a főznivalókba, pedig elég zajosan jöttek be, mégse futotta egy köszönésre se. A nagyszülők, az apuka és Patrik se üdvözölték őket, ráadásul ezek a szereplők csak úgy megjelentek a semmiből, nem volt róla szó, hogy ott ültek volna, de arról se, hogy bejöttek. Sajnos ez megszakítja a pezsgő családi kör élményét, mert érezhető, hogy az imént említett karaktereknek nincs lényeges szempontjuk a konfliktus elérésében, csak a megadott helyen, amikor meg kell szólalniuk, azt letudják, mint a felbérelt statiszták (nem tudom, ez mennyire érthető, remélem, azért körvonalazódik).
A prológusból nem nagyon tudok többet kihámozni, mert kb. olyan terjedelmű lesz a kritikám, mint az elemzett mű maga. Nem akartam külön bekezdést szentelni ennek, csak gyorsan megemlítem, hogy a karakterek között akadnak nagyon bravúrosak, pl. Szilvi néni, sőt, Iza is életszerű jelenség, de ezért ne hanyagold el a többieket, legyen mindenki ugyanolyan jó. Csiszolhatnád kicsit Kittit (mert felszínesre sikeredett), és Patrikot (mert nem tudunk semmit, azon túl, hogy egyfolytában angol szavakat nyög be, jobb lenne más tulajdonságokat is adni neki).
Pontozás: 8,5/10

Helyesírás és nyelvezet 
Daremo remek stílussal él, nekem nagyon bejönnek a szövegei. Választékosan fejezi ki magát, bár néha túlbonyolítja a dolgokat, félmondatos körülírásokkal helyettesít egy szót. Ha ezektől a mondatcsokroktól megszabadul (elég, ha egy kritikus barátot megkérsz, hogy lektoráljon), roppant élvezetes történet kerekedhet ebből.
,,Ahogy végighajtottam a szülőfalum hóval lepelként beborított főutcáján, egyszerre tudatosult bennem, hogy már több mint fél éve nem látogattam meg a szüleimet." - Hólepellel, kész, pont.
,,Rögtön elhallgatott, arcáról lekonyult a mosoly, keresztbe tett karokkal süppedt bele az ülésbe." - Inkább azt mondanám, hogy lehervadt.
,,Már azt hittük, lekésitek apátok világhírű halászléjét!" - Az egyetlen helyesírási hiba: halászlevét!

,,A jelenlévő nagyszüleim, akiket nem fűzött vérrokonság apám húgához, a bölcs szótlanságot választották, pedig a nagymamám soha nem hagyott ki egyetlen alkalmat sem, ha valakinek a szerelmi élete felett mondhat ítéletet – kivéve, ha Szilvi néniről volt szó." - Nem olyan vészes, csak kétszer kellett elolvasnom, hogy tudjam értelmezni. Ezt átfogalmazhatnád, vagy csak szimplán bontsd több mondatra.
Pontozás: 9/10

Összpontszám: 25/30
További sok sikert a blogoláshoz, kedves Daremo! :) Nekem eddig nagyon bejön a történeted, apróbb korrekciókkal zseniális dolgot faraghatsz belőle. Remélem nem viszed el sablonos irányba, és Kitti ex-vőlegényének megjelenésén kívül lesz még más konfliktus is. ;) Engem érdekelne a folytatás!
Szép estét csantavák,
Üdv: Szoni <3

Kritika (Sz. Szoni) - Eladni a lelkedet / Sell your soul

Üdv Csantavák!
Végre sikerült sort kerítenem Berecz Viki Sell your soul c. blogjára. Szóval, jöjjön a kritika!

Design és kinézet
A blog fejléce a Skycraper Blogdesign oldaláról származik, ahogy ezt az információk olvasgatása közben felfedeztem. A bordós-feketés színvilág nagyon ízléses, igazi profi munka, talán ha egy kicsivel arrébb rakta volna a készítő a címet, és sötétebb bordóval írta volna, teljesen tökéletes lenne, de így is minimum 9/10 pontos magában. Ekkor azonban a szerencsétlen olvasó tekintete átsiklik a förmedvény háttérre és elmegy az életkedve. Csak azt kérdezem, hogy miért nem rendelt Viki, a bloggerina normális designt, ha a fejlécet megcsináltatta? Miért vágja maga alatt a fát, azzal, hogy elriasztja az olvasókat egy ilyen vizuális környezetszennyezéssel? A háttér mintájától begolyózik az ember, de még mozaikba is kellett rakni, hogy a szerencsétlen idetévedők agya jojózzon? A félig átlátszó sáv, amin a szövegek vannak, természetes tökéletesen átereszti a kivilágított fák fotóját (amik nem kapcsolódnak semmilyen módon a történethez), így a szöveg olvashatatlan, amin a rikító betűk tónusa nem segít, csak rontja a silány helyzetet. A piros modulcímek pedig pontot tesznek a nézelődőnél beállt agyhalál végére.
Jobb felkérni egy szakértőt ilyen esetben, ne kísérletezzünk házilag, mert többet ártunk, mint segítünk.
Pontozás: 4/10 - csak a fejléc miatt.

Történet, tartalmi rész
A történet egy népszerű, szép, tökéletes gimis lányról szól, aki Los Angelesben él, a legmenőbb suliba jár és csak úgy döglenek érte a pasik. Ugyan tartós párkapcsolata van, mégis lenyűgözi a titokzatos drogos srác az osztályából, viszont sok sötét titok lappang a múltban, ami megakadályozza a hősnőnk szerelmének beteljesülését... A jelenlegi állás szerint 7 fejezet érhető el a blogon, ám a sztorinak semmi különösebb csavarja, íve nem volt, azontúl, hogy Clarity szakított a pasijával, mert róla is kiderült, hogy drogos ügyletekbe ártotta magát. Bár a rövid leírásban a bloggerina rengeteg fordulatot ígért, számomra az imént említett esemény nem volt váratlan, tisztán lehetett látni ezt a fejleményt, egyértelműen felsejlett minden sorban, úgyhogy akkora meglepetést nem tartogatott.
A cselekmény tele van irracionális dolgokkal, például Clarity kihallgatja Ravent, a szíve választottját, ahogy ,,roppant titokzatosan" a folyosón intézi a kábítószerügyleteit. Szerencsétlen gyereknek eszébe nem jutna, hogy a csaj, aki két lépésre áll tőle, esetleg nem süket-néma-vak, ezért még azt is kikotyogja, hogy belezúgott a hallgatózóba. Már bocs, de ez nem valami életszerű, annyira látszik, hogy őket eleve elrendelte egymásnak a sors, és tudjuk mi lesz az egész végkifejlete.
A logikátlan eseményeken túl (kapásból fel tudnék sorolni még 10 hasonlót) el kell szenvednünk a mély lelki tósztokat, amiket Clarity mantráz a pokol és a magány hasonlóságán agyalva. Ezeket az írónő szinte mindig túlzásba viszi, egy siralomtömeg az egész, érthetetlen gondolatmenettel, nulla tartalommal. Ha filozofálgatunk, legalább csináljuk jól.
Az emberek hátteréről, környezetéről semmi sem derül ki, a 17 éves főszereplő szüleiről azt se tudjuk, hogy élnek-e vagy halnak. Egy fránya szóval se említik meg őket, mint ahogy Clarity népszerűségének oka se derül ki, csak tudjuk, hogy népszerű, mert négy osztálytársa néha odamegy hozzá a szünetben és erőltetett párbeszédekbe bonyolódnak, amikből Clarity mindig felpattanással távozik, ,,Ne szóljatok bele az életembe!" sikkantgatással, közben csak megkérdezték, hogy mi jót csinált tegnap.
A beígért fordulatok sehol, az illegális tevékenység, amit a bloggerina a fülszövegben nagyon kidomborít, abból állnak, hogy mindenki mondja a főszereplőnek, hogy ne álljon szóba Ravennal, mert veszélyes egy srác. Az egész úgy van megírva - najó, ez csúnya lesz, bocsánat - mint mikor kiskamasz lányok kuncogni kezdenek, mert valaki kimondta, hogy meztelen. 
Pontozás: 5/10

Karakterek, szereplők 

Túl sok a sztereotípia!

Az egész olvasása közben azt éreztem, hogy csak papírbabák folytatnak társalgást. Senkinek sincsenek érzései, épkézláb gondolatai, nem tudjuk meg, hogy milyenek igazából. Minden embernél kapunk egy 5 szavas jellemzést: szőke hajú, szoknyában jár, menő. De miért? Az nem derül ki. Be kell érnünk a külsőségekkel, elvégre egy romantikus sztoriban csak az a lényeg, hogy tudjuk, hogy a lány naiv és szőke, kezéért pedig két kockás hasú pasi versenyez, akik fülig szerelmesek belé (remélem érezhető a cinizmus). Nem kapunk választ arra, hogy Ravennak miért kell annyira Clarity, úgy, hogy egy szót sem beszéltek életükben. Csak tudjuk, hogy ők egymásnak vannak teremtve és kész.
Danny, az expasi szintén üres egy alak, hősnőnkről már nem is beszélve - eszükbe sem jut megbeszélni, hogy tényleg igazat mondott-e Raven, amikor azt állította, hogy Danny lehet, hogy drogozott. Clarity két hétre hazavonul és ki sem dugja az orrát otthonról (szülők ilyenkor?), Danny meg elmegy, hogy megkérdezze mi van vele, erre Clarity előadja a hattyú halálát, ,,Átvertek, becsaptak, brühühü" és szakítanak. Emberek, hol a felnőtt kommunikáció? Mindenki egy 7 éves szellemi szintjén áll ebben a sztoriban? Nem elég, hogy minden karakter szterotipikus, de még bénán megcsinált sztereotípiák is. Tudnám még folytatni, de felesleges lenne ezen koptatnom a billentyűzetet, a pontok terén így is szilárd elhatározásra jutottam.
Pontozás: 3/10

Helyesírás, fogalmazás
Ne válasszunk angol neveket, külföldi címet, vagány amerikai várost helyszínnek, ha nem tudjuk toldalékolni normálisan az angol szavakat. A 7 fejezet alatt több mint ötvenszer sikerült véteni valami olyan hibát, hogy: Raven-nel, Raven Berger-nek, Ivan-t, Ivan-nak, Danny Messer-rel, Ivan-nak, Raven-nek!!! Egyetlen egyszerű szabályt kéne megjegyezni: ha a külföldi tulajdonnév utolsó hangja nem néma, tehát kiejtjük, akkor egyben kell írni a szót a toldalékkal. Tehát Ravennel, Raven Bergernek, Ivant, stb... A jámbor olvasónak egy ilyen súlyos hiba már éppen elég, hogy kozmikus sebességgel hagyja el az oldalt.
Ezentúl gond volt még a rengeteg elgépeléssel, pl.:
  ,,Tudom, hogy titkon minden lány megakar szerezni magának. de ez csak annak sikerülhet, akinek én ezt engedem. Sokan egy egoista, nagyképű fiúnak tartanak. Nos, nem tagadom, van benne valami, de nem igazán érdekel ez. A balhékban gyakran, sőt! Mindig benne vagyok."
,,Azóta jobban csinálom. Szerencsére, csak tizennégy voltam. És, akkor még nem voltam büntethető."
,,- Most már van időnk beszélgetni, Látod? - mondta a fiú."
Véssük az eszünkbe, pont után nagybetű, vessző után kisbetű. A 2. mondat, amiben kihúztam a sőtöt, totál csőd, a sőt után vessző kell, nem felkiáltójel. Ezentúl nagyon sok esetben egy tőmondatba vesszőt raksz, mint a 3. példánál, ami katasztrofális........ 
Ezer helyesírási hiba volt, helytelen szóhasználatok hemzsegtek, szóismétlések akár egy mondaton belül... Tanuljunk meg más igét használni, ne csak a vant, mert ez rengeteg helyen zavaró szóismétlést okoz. Siralmas. 

,,Ő sosem akart híres és menő lenni. Ő csak egyszerűen boldog akart lenni. Semmi több." - Tőmondatok, akar miatt szóismétlés.

,,- Szia Claire! - köszönt kedves hangon a lány. Tilly mindig is egy kedves lány volt. Mindenki nagyon szerette." - Szóismétlés. Azért nem hiszem el, hogy a kedvesre és a lányra nem találtál szinonimákat.

,,- Nem, de éreztetni elég rendesen tudod. - állította fel a tényt a fiú. - Mellesleg inni se volt kedved velem semmit. Ebből gondolom, hogy nem kedvelsz." - Helytelen szóhasználat. Nem tényeket szokás felállítani... Khmm.

,,Hisz Ivan-t tavaly majdnem kirúgták, mert füvezett a suliban. Nem értette, hogy Raven miért barátkozik vele." - Egy példa az idegesítő toldalékolásra.

,,Aaron egy maga és helyes srác volt, viszont sok illegális dologban volt már benne a hírek szerint.
A három fiú több mindent nem mondott. Aaron átnyújtott egy kis csomagot Ivan-nak, majd Raven-nek is, akik elvették tőle. Egymásra néztek, végül három különböző irányban hagyták el a folyosó végén lévő eldugott zugot. Clarity csak állt ott és tűnődött. próbálta összerakni a képet, hogy pontosan mi is van. Nem tudta elhinni, hogy Raven, az a srác, aki mindig fekete bőrdzsekiben és fekete farmerban van és őt mindig Claire-nek hívja és ezzel idegesíti, részt vesz illegális dolgokban és a jelek szerint nem is kevésben. Úgy gondolta, hogy a végére kell járnia ezeknek a dolgoknak." - Ez a bekezdés totál csőd. Helyesírás + szóismétlések + értelmetlen mondatok + tőmondatok + központozási hibák. Ezentúl a karakterek felületessége is megmutatkozik. Hogy kapcsolódik ide, hogy Raven mindig fekete cuccokban jár?

,,fa levelek" és ,,szűró érzést" - Szemezgetés a számos elgépelésből és helyesírási hibából.

,,olvasván" - Ilyen alak egy csomószor előfordul Viki írásaiban, és nem is hiba, csak szerintem túl archaizáló megközelítés egy ilyen modern témához.
,,Szemében apró könnycseppek gyülemlettek fel, melyeket gyorsan megtörölt, ne látszódjanak azok. nem akarta, hogy lássák őt megtörten." - Ez így nem jó, értelmezhetetlen. Rosszul fogalmaztál, nem határoztad meg pontosan a tárgyat, így olyan, mintha nem a szemét törölte volna meg, hanem a könnycseppeket fényesítgetné. Az az azok ott nagyon nem szép. Központozás megint!!! 
Clarity lassan, vonszolta magát a fiú után, majd beültek egy bárba, ami a "Tequila Bar Club" nevet viselte. - Rossz helyen a vessző.
Ez csak egy kis válogatás volt a tömérdek hibából. Nem akarok csúnyán viselkedni, de a fogalmazásod nem a legválasztékosabb, a rengeteg helyesírási problémáról nem is beszélve. SÜRGŐSEN VEGYÉL FEL EGY BÉTÁT!
Ezt a kategóriát nem pontozom.

Összpontszám: 12/30. Elég szigorú voltam, utólag is bocsánat, de szerintem így többet segíthetek, mintha letagadnánk a gondokat. Sok sikert a továbbiakban kedves Viki, mindenképpen visszalátogatok majd a blogodra, hogy lássam, fejlődtél-e! ;)
Üdv.: Szoni :)

Kritika (Sz. Szonitól) - A próba próbája

Halihó Csantavák!
Mára A próba próbája c. blogról hoztam kritikát, ami egy most indult Luke Hemmings fanfiction, Gab C. billentyűzetéből.

Kinézet
Az oldal designja Peyton Lewisnek köszönhető, ezentúl a fejlécet is a bloggerina készítette. A színvilág a kék árnyalataiban játszik, ami jól illik a szomorúbb hangvételű témához, amire a fülszövegből következtethetünk. A modulokat tetszetős, letisztult formák jellemzik, amik személy szerint egyből a belopták magukat a szívembe. A chat kicsit túllóg ugyan a világoskék kereten, de ha ezt az apróságot kiküszöböli a blog szerkesztője, az oldalsáv szinte tökéletesnek mondható. A középső rész is nagyon tetszetős, a betűk jól olvashatóak, de nem ütnek el túlzottan a szemnyugtató babakék alaptól. Most azonban jöjjenek a negatívumok, mert fejléccel és az oldalháttérrel egyáltalán nem vagyok kibékülve. A fejléc jobb oldala kifejezetten szép, bár kicsit sablonos, és az is remek, hogy a szélek belevesznek a háttérbe. Viszont a bal oldal nagyon eltérő stílusú, túl árnyékos, az a darunak látszó fehér valami nem tudom mit keres ott, ráadásul a cím rettentően kicsi, na meg beleolvad a sötét alsó sarokba. Arról meg szót sem ejtek, hogy az én képernyőmön a háttér élénk kékje elüt a fáradtabb színű fejléctől és moduloktól, tönkrecseszve az oldal hangulatát.
Ha a helyedben lennék Gab, akkor nyitás előtt mindenképpen megkérném a designeredet, hogy legalább a címen nagyítson, vagy a háttér tónusát állítsa át.
Pontozás: 7/10

Történet, tartalmi rész
Mivel eddig csak a fülszöveg és a prológus tekinthető meg a blogon, a történetről elég nehéz nyilatkozni. Az adatoknál olvashatjuk, hogy ez bizony egy Luke Hemmings fanfiction lesz, bár eddig még nem bukkant fel a híresség (ami szerintem pozitívum, nem árt, ha késleltetetten lép be). A fülszöveg elég drámaira sikerült, arról szól hogy hősnőnknek újra kell kezdenie az életét valamilyen okból, ami gondolom a sztoriból fog kiderülni. Hiányolom kicsit a messzebbre menő betekintést, mert a könyvek hátlapján is megtudunk azért valamit a siránkozáson és az alapszituáción túl. Összességében nem annyira figyelemfelkeltő, de rossznak sem mondhatnám.
A prológusban Bonnie az édesanyjával folytatott vita miatt elmenekül otthonról, és egyenesen a  repülőtérre megy. Feszültséget kelt, hogy nem tudjuk meg a konfliktus okát, ám ez még belefér a prológus lényegébe, hogy visszacsalja az olvasókat. Viszont van pár olyan fura rész, ami logikai hibának minősül a szememben. Amikor Bonnie kimászik az ablakon bőröndöstül, megáll a ház előtt, és várja a taxit. Fura, hogy nem telefonál, hogy ,,pls küldjetek már egy járgányt, mert anyám mindjárt utolér, de mennék a reptérre", ennek ellenére befut a sárga kocsi, és ő természetesen bepakol a csomagtartóba. Az anyja, aki meg lóhalálában üldözi és ordítozik az ablakból, nem éri be a cókmókokkal vesződő lányt. Ez számomra felfoghatatlan. Bonnie biztos valami olimpikon otthonról szökdösésben.
A másik fura esemény a reptéren történik. Bonnie minden cuccát lepakolja, kiveszi az ékszereit, de mégis becsipog a fémdetektor kapun. A rendőrök persze rögtön elkísérik az irodájukba, és mondják, hogy vetkőzzön. Egy: a fémdetektor kimutatja, hogy hol lesz a dolog, ami zavart okozott, hát miért nem néznek a képernyőre? Kettő: amikor ott áll egy szál alsóneműben, a rendőrnő mondja, hogy vegye le a melltartót is, mert nem találtak semmit, viszont Bonnie elkezd öltözni és bevágja az ajtót. Természetesen senki nem megy utána, hanem hagyják felszállni a gépre, mert mi van, ha bomba van nála? Áhh, semmi, úgyis rég láttak tűzijátékot.
A fogalmazás egész választékos, csak néha vannak szóismétlések, szóval az teljesen rendben van. A képeket, amiken az SMS-ek vannak, tehetnéd külön sorokba és felnagyíthatnád, mert fura, hogy közöttük megy a szöveg egy pár centis oszlopban.
Pontozás: 7/10 a sztoriban lévő bakik miatt, de szerintem ha továbbírod, ez az érték lehet javulhat.

Helyesírás 
Akad pár elvétett hiba, különösen a helységnevekkel voltál bajban. Van erre egy szabály, hogy egybeírhatod a toldalékkal bármelyik idegen szót, ha az utolsó betűt kiejtik, nem néma. Ezt érdemes lenne betartani, főleg itt korrigálj: Chicago-ban helyett Chicagóban.
Pontozás: 7,5/10

Összpontszám: 21,5/30

Sok sikert a blogod beindításához kedves Gab, izgatottan várom, hogy mi sül ki ebből! ;)
Köszönöm ha elolvastad,
Üdv: Szoni <3

Művészetek Hete eredméyhirdetés 6. nap - Rímfaragók megmérettetése

Sziasztok kedves blogra tévedők! :)
Elérkeztünk a Művészetek Hete verses kategóriájának eredményhirdetéséhez. Először is szeretném megköszönni minden nevezőnek, hogy elküldte a verseit, igazán örült a szívem, annyi jó dolgot olvashattam. Viszont a hatalmas verskötegek megnehezítették a dolgomat, a legjobbakat még csak-csak kiválasztottam, de a sorrendet eldönteni felettébb nehéz volt, mert mindegyik alkotás teljesen más stílusú, témájú, így nagyon szubjektív a döntéshozás. A dolgomat ezentúl nehezítette, hogy az egyik díjazott visszalépet, ezért sajnálatos módon, csak 2 db nyertesünk lehet.

1. helyezett: Poór Tamás

Tamás versei egyértelműen kiemelkedtek a mezőnyből, erőltetett rímektől mentesek voltak, semmi összegabalyodott, túlerőltetett jelenés. Tényleg le vagyok nyűgözve, mert igazán Tamás igazán remek írásokat küldött be, nem egy jó volt a munkái között, hanem mindegyik megütötte ugyanazt a színvonalat. Itt a Lábnyomok c. munkáját szeretném megosztani veletek, ami egy elmúlt szerelemről szól. A majdnem slampoetrybe forduló rímek és játszadozások remek ritmust adnak, pont olvasható a terjedelem, kiváló a hangulatközvetítés. Tamás többi írását is csak ajánlani tudom, a Ne mondd el! és a Csak címűek voltak az én személyes kedvenceim, de Tamás blogján még több irodalmi csemegét találtok.

Poór Tamás: Lábnyomok

Elmúlt érzelmek, emlékképek, lábnyomok a szívben
Nehéz teher a kereszt, mit idáig a vállamon vittem
Csak magamban hittem... Most már tudom, hibáztam
Eltűntél a fényképről, míg én a tükörképemmel vitáztam

Itt senki sem hibátlan! A tökéletes is csak álca...
Lepel mögé bújt varázs. De megint eltörik a pálca...
Lehetőség kell? Itt a tálca! Veszteglő szabad préda
A neved falakra írtam egyszer, de már elkopott a kréta

Örök álomképként kísért néha... Elmúlni csendben, szépen...
Majd akkor, ha megtaláltam helyem újra az égszínkékben
Hogy legyen helyem a mindenségben, átkúszok a tébolyon
Ahol minden az én hibám... Ahol minden démon vérrokon!

Ott minden nap ér pofon, ez is csak rémisztő délibáb
A rádió is halkan súgja: Nem éri meg várni rád!
De a fájók is szép hibák, költői a hasonlat
Rozoga repedt szíven, mit kőműves be vakolhat

Nem teszem le a tollat! Ha nincs papír én kőbe vésem
Hogy nem létezik szerelem, de akit szerettem, visszakérem...
Megint ezüst az érem, még mindig végighasít a célszalag
Szembe jön pár fájó emlék, mert ami itt volt, itt marad

Ami feszül szétszakad... Csak múló szavak és  imák...
A szíved újra felé mennék, kezemben szál hóvirág
Csukott ajtók, vak világ... De meglátsz ha szemeid kinyílnak
Én sosem voltam az igazi, de mindig melletted voltam hamisnak...

Őszintén gratulálok az első helyezettnek! A neki jutó díj pedig nem más, mint: interjú a Szonidea blogon + fejléc / kritika / trailer, és hirdetés az oldalsávban 3 hétig.

2. helyezett: Dorothy Large 

A dobogó második fokára Dorothy léphet fel, melankolikus verseivel nem véletlenül nyerte el ezt a kitüntetést. Az egyik legérzékletesebb írása szerintem az Egy haldokló üzenete c., amit továbbgörgetve olvashattok.

Dorothy Large: Egy haldokló üzenete
Ide zuhantam én, ide le,
Zord és sötét eme
Vadvilág.
Az idő is oly lassan halad,
hogy megunja posztját a nap
míg a hold átveszi helyét,
az égnek páholyán,
szomorúan, s mogorván.
De a fény is oly hideg,
az ölelés metsző és rideg,
a szép szavak is fájdalmasak,
a szellők is mind ártalmasak,
a testem is oly álmatag.
Halvány körvonalnak látom,
mint befejezetlen festményt a vásznon,
melyet elvetettek,
s a szoba sarkában felejtettek.
De el is tűnik hirtelen,
mint egyszerű hiedelem,
mese és legenda,
úgy lépek tovább rajta,
s nem várok már csodákat,
nem látom már csodásnak,
az eddigi gyönyörű léteket,
mert nem élvezem már magát,
az Életet.

Gyönyörű, csattanós ez a vers, amely nagyon mély lelki fájdalomról árulkodik. Tetszik, hogy merész és kötetlen a forma, bár a rímek néhol elég egyszerűek, megvan a maga varázsa ennek az írásnak. A sorok hosszúságának aszimmetrikus váltakozása külön belső feszültséget okoz, nagyon átélhetővé teszi a nyomorúságos helyzetet, amit a kötőnő leír. Óriási elismerésem, szép munka!

Dorothy díja: 2 hétig hirdetés az oldalsávban + kritika/ fejléc.

Ezennel befejeződött a Művészetek ,,Hete" (ami sajnos úgy fest, hogy ,,Hónapja" lett hét helyett, a sok csúszás miatt). Köszönjük mindenkinek a részvételt, bátran rakjátok ki az emléklapot az oldalatokra. ;) Ha elemzést/tanácsot szeretnétek a munkáitokról, írjatok nyugodtan az e-mail címünkre, szívesen segítünk! Valamint továbbra is aktív a kritika, fejléc, és már a design rendelés is.

Szép napot csantaváim,

Üdv: Szoni <3

Művészetek Hete eredeményhirdetés 5. nap - Fotósok viadala

Halihó kedves mindenki! :)
Végre megérkeztem a Művészetek Hete fotós kategóriájának várva várt eredményhirdetésével. Köszönöm a türelmeteket, és az összes csodás beküldött képet, nagyon nehéz volt meghozni a döntést, mert rengeteg gyönyörű munka akadt. A díjazásban épp ezért nem csak a kép esztétikai értékét, hanem az egyediségét is figyelembe vettem. Nem összpontszámot vagy átlagot számoltam, hanem a legjobb fényképeket választottam ki minden pályázótól, hogy igazságosan járjak el a kevesebb alkotást beküldőkkel szemben. 

Pár érdekes tény és adat a kategóriáról:
- A legbuzgóbb versenyző 12 db, a legminimalistább versenyző pedig 2 db művét osztotta meg velünk.
- Összesen 93 fotót kaptunk.
- 17 db nevező volt ebben a kategóriában.
- A 10-es skálán történő pontozásban a legnagyobb elért szám 8,5 volt, a legkisebb pedig 1.

Nem is keltem tovább a feszültséget, következzenek a helyezések!

1. helyezett: Az életem fantázia (Szaszi) fotója 

Ez a zseniális munka már elsőre szemet szúrt nekem. Kiemelkedett a kiskertben fotózott virágok és elcsépelt falevelek közül, annyira különleges. Szaszi nagyon szépen elkapta a pillanatot, nem csak jókor volt megfelelő helyen, óriási profizmusról árulkodik az egész fotó. A fókusszal csodásan kiemeli az aranyló mézcseppeket, elhalványítja a hátteret, így a figyelmünket automatikusan a témára tereli. A fényhatások gyönyörűek, a mézben megcsillanó tükröződés még érdekesebbé teszi az összhatást. Nagyon jól átjön a hangulat, amit elég nehéz elérni, de a díjazottunknak remekül sikerült. Az egyetlen icipici hiba, a jobb alsó sarokban lévő folt, ami hosszabb tanulmányozás után kicsit idegesítő, egyedül ez gátolt meg abban, hogy max pontot adjak. Óriási gratuláció Szaszinak ezért a csodás fotóért! ;)
Szaszi díja: Interjú a Szonidea blogon + fejléc / kritika / trailer, és hirdetés az oldalsávban 3 hétig.

2. helyezett: Isabella Reed képe

Igazán varázslatos alkotás, mintha egy mesebeli erdőben lennénk! A színek vidámak és élettel teliek, a háttérben kibontakozó ösvény izgalmas hatást kölcsönöz. Ugyan a téma elég elcsépelt, de a képnek nagyon kellemes atmoszférája van, ezért kerülhetett a dobogó második fokára.
Szintén volt egy pici problémám, a téma sablonosságán túl (amit a fotós legyőzött a hangulati értékkel), szemet szúrt, hogy a középen álló fa alja lemaradt, ami engem egy kicsit feszélyez, mert nem teljes így a fotó. 
Mindezeket leszámítva gyönyörű munka, magam is irigylem!
Isabella nyereménye: 2 hétig hirdetés az oldalsávban + kritika/ fejléc





3. helyezett: Zsüliett Antal munkája

Ahhoz képest, hogy milyen színes volt minden beküldött anyag, meglepődtem ezen a fekete-fehér képen. A természetről mindenkinek az élénk színek jutnak eszébe, viszont ehhez a komoly témához remekül illet ez a formai megközelítés. Nagyon tetszik a palló, mintegy út a végtelenbe, lenyűgözően mély tartalmat sikerült elrejteni a látvány mögé. Őszintén szólva, igen sokat vitatkoztunk szerkesztőtársaimmal, hogy nem kéne-e ennek az alkotásnak előkelőbb helyet adni, de végül az apró tökéletlensége miatt kénytelenek voltunk bronz éremmel díjazni. Kár, hogy kiégett a kép
háttere, a szemet rávezeti a deszka az égboltra, ami sajnos néhány folton zavaróan fényes. Mindenesetre szívből gratulálok ehhez a csodás fotóhoz! ;)
Zsüliett nyereménye: 1 hétig hirdetés az oldalsávban + ajándék montázs


Különdíjas: Sebesi Kiara

Rengeteg csodás kép volt, úgyhogy szívem szerint 3 különdíjat adnék. A versenykiírásban viszont csak egyet hirdettünk meg, úgyhogy kénytelen voltam egy fotót választani.
Mivel mindenki csak a természet témát gondolta tovább, ki kell emelnem Sebesi Kiara fényképét, amin a forgalmas városi utca ütközik a zöld pálmafákkal. Ez a munka is főleg a hangulatával fogott meg, tetszik, hogy bal oldalról a háztömbök és kocsik, jobb oldalról pedig a buja zöld növényzet kíséri az utat. A középpontban lévő lányok remekül kiegészítik a látvány, különösen az, akinek zöldes a haja. Mintha választhatnánk, hogy a természetet, vagy a civilizációt szeretnék élvezni. Persze vannak apró hibák, de egy kis szerkesztéssel ezek kiküszöbölhetők. Ha nem dőlne ennyire a kép, még jobban tetszene. Fogadd őszinte gratulációmat Kiara! :)
Kiara díja: 1 hétig hirdetés az oldalsávban




Még egyszer köszönjük minden versenyzőnek a jelentkezést, a rengeteg gyönyörű képet. Ha kíváncsiak vagytok a pontszámotokra, esetleg a képeitek értékelésére, akkor forduljatok hozzám bátran. E-mailben kérhettek segítséget, tanácsot, részletes kielemzést is.
Kérem a nyerteseket, hogy jelentkezzenek a díjaikért! :)
Kellemes napot mindenkinek,
Üdv.: Szoni <3

MŰVÉSZETEK HETE - Tündöklő tehetségek nyomában

A VERSENY LEZÁRULT!

Sziasztok kedves bóklászók, akiket erre hozott a kurzor nevű, esetünkben sorsfordító tárgy! :)

Mindenki jó valamiben. Egyesek a leírt soraikkal kápráztatják el emberek ezreit, míg mások az ecsetvonások mestereiként szemet gyönyörködtető festményeket alkotnak. A mai tehetségek gyakran nem kapják meg azt az elismerést, amelyet megérdemelnek, egyes esetekben az is előfordul, hogy elítélik a művészeket a személyiségük miatt. Így hát magától értetődő, hogy a kevésbé ismert alkotóknak szükségük van egy esélyre, amelynek köszönhetően szabadon engedhetik képzelőerejüket, érzelmeiket, gondolataikat. Pontosan ezért hoztuk létre ezt az eseményt, a MŰVÉSZETEK HETÉT!

 

Bloggertársaimmal úgy döntöttünk, hogy rendkívüli versenyt rendezünk itt, a Demigod Critcs oldalon. Ezúttal nem egy újabb sablonos blogbeküldős-oklevélosztós hacacáréval állsz szemben, ez egy művészeti megmérettetés, melynek keretében arra kérünk benneteket, hogy a 7 általunk megadott művészeti kategóriában pályázzatok. A verseny célja, hogy kevésbé ismert tehetségeket fedezzünk fel, és mutassunk meg a nagyvilágnak. Bárki nevezhet, nemtől, életkortól, bőrszíntől és hírnévtől függetlenül, csak egy fontos dolgot tartsatok be: SAJÁT alkotással induljatok!
Beküldési határidő: legkésőbb december 27-e éjfélig.
Érdekel a dolog? Akkor lássuk a kategóriákat...

Kategóriák:

1. Fotózás

• Küldj be minimum 1, maximum 10 képet tetszőleges méretben és minőségben,
• Témalehetőségek: a) természet, b) város-civilizáció, c) a kettő viszonya d) tetszőleges,
• A fotókat egyediség, látvány és mögöttes tartalom alapján bírálja Sz. Szoni (Nikon7 verseny döntősei közé behívott fotóspalánta, képeit Instagramon itt csekkolhatod).

2. Novella

• Minimum 1 oldal, maximum 6 oldal terjedelmű, Times New Roman 12-es betűtípussal, normál sorközzel és margóval írt munka,
• Ha nem érsz rá külön erre az alkalomra írni valamit, egy régebbi, tetszőleges témájú művel is pályázhatsz,
• Jó lenne ha lehetőleg téli témájú írásokat küldenétek, amikben szerepel a következő mondat: ,,Arcára hópelyhek tapadtak, fekete hajtincseit jeges szél fújdogálta. Kék szemei mintha megfagytak volna, úgy fúródtak a fehér tájba. "
• A novella képekkel, montázsokkal, idézetekkel (forrásmegjelölés legyen!) bővítése engedélyezett, 
• Ebben a kategóriában maximum 3 munkát nevezhetsz,
• A novellákat a Demigod Critics és Skyscraper Blogdesign híres kritikusa, Sophia S. Argent értékeli.

3. Kisfilm/ trailer

• Beküldhetsz tetszőleges bloghoz tartozó trailert, ami úgy érzed, hogy jól sikerült, és az elmúlt fél évben készítetted, 
• Ebben a kategóriában max. 3 munkát nevezhetsz,
• Általad forgatott kisfilmet, összevágott képkockákat, tényleg bármit szabadon,
• A kategória fő zsűrije Joy McKenzie , nagy filmimádó és Demigod Critics kritikus.

4. Rajz

• Szintén a) természet, b) város-civilizáció, c) a kettő viszonya, d) általad választott témában pályázhatsz saját rajzzal, festménnyel, tetszőleges technikával készült munkával, 
• Ebben a kategóriában max. 5 munkát nevezhetsz,
• A döntőbíró Elizabeth A. Slattery, a Demigod Critics fejléces és kritikus mindenese, aki igazán konyít a színekhez.

5. Vers

• Ebben a kategóriában általad írt, maximum 2 oldalas munkákat várunk (Times New Roman 12-es betűtípussal, normál sorközzel és margóval írva),
• Nem kell feltétlenül rímelnie, lehet slampoetry, vagy egyéb prózai formájú mű is,
• Ebben a kategóriában max. 5 munkát nevezhetsz,
• Munkákat megítéli: Sz. Szoni.

6. Fejléc

• Küldj el egy általad készült fejlécet, ami jó minőségű,
• És/vagy ha szorgalmas vagy, készíts az alábbi megrendelésre fejlécet bármilyen képszerkesztővel: ,,Egy pirosas-narancsos, őszies hangulatú fejlécet szeretnék, ami 1000 képpont széles, 550 képpont magas, szerepelnek rajta bögrék, gőzölgő tea, levelek, könyvek és egy vörös hajú lány. Ne legyenek éles határai, hanem fokozatosan halványuljon el a széle." 
• Ebben a kategóriában max. 3 munkát küldhetsz,
• Fő zsűri: Elizabeth A. Slattery.

7. Kritika

• Az írásod lehet blog-, könyv-, vagy filmkritika, bármilyen alkotásról,
• Az egyetlen megkötés, hogy a kritika szeptember 15.-e utáni legyen, 
• Ebben a kategóriában max. 2 munkát küldhetsz,
• Elbírálja: Joy Mckenzie.

Ha bármelyik kategória felkeltette az érdeklődésedet, jelentkezz saját alkotásoddal a demigodcritics@gmail.com-on december 27. éjfélig.  Jelentkezésed akkor érvényes, ha betartod a követelményeket, és kirakod az alábbi jelentkezési lapot jól látható helyre az oldalsávodba, erre a bejegyzésre mutató linkkel. Akár az összes művészeti ágban pályázhatsz, ha kedved tartja. A nyerteseket nem értesítjük külön-külön, tehát feliratkozni érdemes!!! Kérdéseket feltenni kommentben, vagy e-mailen lehetséges.
Jelentkezni CSAK e-mail-ben lehet!

Díjazás

Az eredményhirdetés egy ünnepélyes, egy hetes rendezvény keretében zajlik, a december 28-tól január 3-ig tartó héten. Minden nap egy kategóriát értékelünk ki, fotó, novella, kisfilm, rajz, vers, fejléc, kritika sorrendben.
Mind a 7 kategóriában 3 dobogós lesz, így összesen 21 ember szerezheti meg az értékes jutalmakat. Minden résztvevő emléklapot, a legjobbak pedig oklevelet kapnak. Ha nagyon szoros a mezőny, különdíjasokat is választunk. A díjak a következőek:

1. Helyezett: interjú a nyertessel a Szonidea blogon + fejléc / kritika / trailer, és hirdetés az oldalsávban 3 hétig.

2. Helyezett: 2 hétig hirdetés az oldalsávban + kritika/ fejléc.

3. Helyezett: 1 hétig hirdetés az oldalsávban + ajándék montázs.


Különdíjas: 1 hétig hirdetés az oldalsávban.

Remélem felkeltette az érdeklődéseteket ez a kezdeményezés! Lehet, hogy kitűnően tehetséges vagy mondjuk rajzolásban, és benned lapul a lehetséges ,,Hét festője"?
Várjuk a jelentkezésed,
Üdv: A Demigod Critics csapata (Joy, Elizabeth, Sophia és Szoni). ;)

Sz. Szoni bemutatkozás, avagy ,,friss hús" a fedélzeten

Általam készített ékszerek tömkelege.

Sziasztok kedves erre bóklászók! :)
Mint tapasztalhattátok nemrég kritikaíró-felvétel volt itt a blogon, és hosszas tanakodás után a szerkesztők mellettem döntöttek, amit nagyon-nagyon köszönök. Ennek meglepő velejárójaként mostantól én is szerzőként tevékenykedek a Demigod Critics-en, vagyis heti x időben terhelem a szemeteket extrahosszú cikkeimmel és fogyasztom a 3G-teket. Hát nem örömteli? :D 
Mielőtt belevetnétek magatokat a véleménykérésbe, mesélek egy csöppet magamról, hogy kicsit élőbbnek tűnjek és ne olyan legyen, mintha egy fantom becsmérelné az írásaitokat teljesen arctalanul.
A blogberkekben (nem valószínű, hogy) ismertté vált nevem Sz. Szoni, szóval boldog lennék, ha valami ehhez hasonló megszólítást alkalmaznátok, de tulajdonképpen a Piripócsi banyával, vagy a Mániákus beszólogatóval sincs problémám, ha szerintetek illenek rám ezek a kifejezések.
Eddig 15 igen érdekes és mozgalmas évet töltöttem pesti fiatalként a Föld nevű bolygón. Az első és egyetlen blogom, a >>Szonidea<< (DIY, ajánlós, kritikás témákban) 2 éve indult, azóta osztom annak biztos bástyái mögül az észt és koptatom csillogóra az alakítgatásával a billentyűzetet. 

Saját kép. :)

Furcsa módon a ti blogjaitok elemzésén túl mással is foglalkozom, többek között az iskola nevű börtön állandó rabja vagyok, ezentúl óriási könyvrajongó, lelkes amatőr fotós és Beatles-fan. Körülbelül egy éve ,,profibb" szinten készítek természetes ékszereket, amiket nem sok sikerrel próbálok eladni az egyediségre vágyó embereknek. Biztatlak titeket, hogy látogassátok meg a blogom facebook oldalát, ha bővebb információra vágytok rólam. ;)

,,Near future" fotósorozatom, modell: Horvát Martina.

Írjatok bátran, ha szeretnétek kritikát rendelni, de figyelmeztetek mindenkit, hogy október 25-éig inaktív vagyok utazás miatt. De közben jöhetnek a kérések, mert mindent szívesen bevállalok. :)

Egy kis leírás, a véleménykérésről:

• Kérhettek tőlem a Demigod Critics e-mail címén, vagy chatben.
• Linkeljétek a blogot és adjátok meg, hogy milyen kategóriákban szeretnétek róla gondolatokat (design-kinézet, történet, helyesírás, stb.)
• Minden esetben ÉPÍTŐ kritikát adok, vagyis ne sértődjetek meg, ha listázom a hibáitokat és tanácsot osztogatok. Aki nem bírja, ha kap hideget-meleget egyaránt, az inkább kétszer gondolja át a dolgot.
• Nem mindig leszek kész rögtön és azonnal a véleményekkel. Alapvetően hosszú cikket írok, és végig kell olvasnom a fejezeteket (max. 20-at böngészek végig, ha nem tetszik a blog, ha bejön, többre is hajlandó vagyok) és megfogalmazni mindent, úgy, hogy az interneten kívüli életem zajlik. Szeretném minél hamarabb megcsinálni a rendeléseket, de kérlek legyetek türelemmel.

Köszönöm ha elolvastátok! :)
Ahol elérhettek: Szonidea (jelentkezhettek modellnek is, ha láttok ötletet a fotóimban), Szonidea fácsebúk, Szonidea email, Instantgramm.
Üdvözlettel a friss hús,
Szoni <3