Először is őszinte bocsánatot szeretnék kérni a blog írójától, Baikontól. Az Our Fantasy World blogtól kaptam megrendelést, pontosabban A skarlátszemű lány történetet kell véleményeznem.Már így előre leszögezném, hogy érdemes elolvasni ezt a történetet, mivel nem csak eseményekben, hanem minőségi írás szempontjából is tartalmas!
Na de akkor nem is tölteném itt pusztán a helyet, hanem neki is kezdenék a kritika kifejtésének! Remélem sikerül valami újjal szolgálnom számotokra! :)
Cím: Blogod címe az Our Fantasy World címet viseli. Én A skarlátszemű lány történetét kaptam elemzésre, de mindkét címről egy rövid kis véleményt fogok írni. A blog címe magyarra fordítva körülbelül úgy hangzana, hogy A mi fantáziavilágunk. Engem már csak ez a magyar cím is megfogott, az eredeti elnevezésről már nem is beszélve. Blogodhoz kellőképpen találó, mivel fantáziadús, kalandos történetekkel foglalkozol, amelybe a lehető legjobban bele tudod szőni az írási műfajodat. Tehát a történetek és a stílus egybefoglalva adja meg igazán a cím jelentését. A te világod egy különleges, eseménydús hely, amely kreatívnál-kreatívabb írásokba fektetett ötletekkel foglalkozik.
A skarlátszemű lány. A kedves megrendelőnek már a legelején leszögeztem, hogy írományának címe első hallásra felkeltette az érdeklődésemet. Na most már maga a skarlát szó egy betegség, amely piros kiütésekkel jár. De a skarlát ugyanakkor egy gyönyörű színárnyalat is. És történetünk soránk ez a jelentés lép érvénybe.Maga a cím igencsak megkapó és különleges. Hiszen ki ne hallott volna olyan történetekről, amelyekben a lánynak smaragd, vagy éppenséggel zafírkék szeme van? Viszont a skarlátszemű már annál ritkább kifejezés. Én úgy gondolom, hogy jól választottál a címmel kapcsolatban. Egyszerű, mégis jó hangzású és a történetnek is megfelel. És ennél több nem is kell egy találó, érdekes címhez.
Cím:5\5
Design: Rendelésed elején kikötötted azt, hogy a designt nem fontos elemeznem. Kritikaíróként úgy gondolom, hogy ezt a szempontot sem hagyhatom ki, de kérésednek és a hagyományoknak eleget téve nem fogom pontozni a kinézetet.
Blogodba belépve érdekes és figyelemfelkeltő kép tárul a szemem elé. Amint megpillantom a háttér és a fejléc letisztultságát, elgondolkodom azon, hogy milyen történetnek is nyújthat otthont egy ilyen különleges design. De már első látásra rájöttem arra, hogy egy fantáziadús történettel lesz dolgom.
A fejléccel kezdeném az elemzést. Nos, ugyebár mind tisztában vagyunk azzal, hogy az első dolog amit az olvasó megfigyel, az a fejléc. A te blogodon elhelyezkedő fejléc roppant érdekes. Nem mondom, hogy tökéletes, de érdekes. A színek nagyon szépek, és a háttér is egyszerű, letisztult. Ebből a szempontból jó, mivel kellemes látványt nyújt a szemnek. Az ezüstüs szürke háttér nagyobb részét egy éles, éjfekete tollazatú és kékszemű holló képe foglalja el. Maga a holló kivehető alakja nagyon tetszik, főleg a szem kékes árnyalata. Már a fején elhelyezkedő sisak és a különös szem láttán meg tudjuk állapítani, hogy ez nem egy hétköznapi madár. Mint ahogy a te blogod sem egy átlagos történetes blog. A fejléccel csak az a problémám, hogy egy kicsit üres. A fekete madáron kívül csak a cím kap helyet rajta, és ez letisztult, de ugyanakkor puszta képet is mutat. Az én szememnek valahogy jobban mutatna egy olyan fejléc, amelyen több minden helyet kap. Gondolok itt most egy-két pajzsra, harci eszközre meg hasonlókra, amelyek követik a történetek stílusát. Viszont soha ne felejtsük el azt, hogy ezekkel sem kell túlzásba esni. A te blogod kinézetéhez és a történeted hangulatához nem passzolna egy textúrákkal teleaggatott kép, amelyen azt sem tudom, hogy mire figyeljek a szín és textúrakavalkád között. Nem, a te letisztult blogodhoz nem illene egy ilyen fejléc. Csupán annyit mondanék, hogy ha kedved tartja, próbálkozz meg egy kicsit bonyolultabb, több képpel rendelkező fejléccel, ami bepótolná azt az ürességet, amit a mostani hagy maga után. De ha nem szeretnél változtatni a designon, azt is teljesen megértem. A mostani egyszerű, de ugyanakkor nem csak találó, hanem kellemes is. Lényegében nincs bajom a fejléccel, csak az ezüstös üresség egy kicsit egyszerű és zavaró lehet az arra tévedőnek.
A másik dolog amit kicsit boncolgatnék még, az a cím felírása. A betűtípus tetszik, vastagabb és kicsit jobbra dől, ami nem is egyszerű, de nem is kiolvashatatlan. Történetednek megfelel, viszont ha már a fejléc ilyen üres, a felirat lehetne egy-két mérettel nagyobb. Jóformán a holló képezi a fejléc fő alakját, így hát nem lenne gond, ha a cím felírása egy kicsit szembeszökőbb, nagyobb méretű lenne.
Fejléc táján nagyjából ennyi is lenne, következzen hát a háttered. Szerény személyemnek elnyerte a tetszését ez a kép. A fenyvesek elmosodó képe és az a feltörő, kék fény olyan érzést kelt bennem, hogy egyre izgatottabb leszek a történetre. De mindezek mellett a háttér láttán elgondolkodom a kép valódi jelentésén is. Elsőnek ezt tölti be a blogger, tehát jogosan emlékszem az első dologra amit megláttam a blogodon. Elmosodó, halvány színeivel ez a kép is elnyerte a tetszésemet. Habár elég egyszerű megoldást választottál a blog hátterének kitapétázásához, én mégis úgy éreztem, hogy ez a kép a lehető legjobban kihozza a történetek stílusát, és ehhez nincs szükség holmi design segítségére.
Háttérről és fejlécről röviden ennyit, jöjjön hát az oldalsáv! A figyelmeztetés található az oldalsáv legtetején. Ebben a kis szövegben felhívod az olvasók figyelmét arra, hogy az írásaid egyedi alkotások, és érvénytelen őket lemásolni, továbbítani. Teljes mértékben egyetértek ezzel kapcsolatban, és biztos vagyok benne, hogy az olvasóid is egy véleményen vannak velem. Ennél a résznél csak annyit, hogy ezt a kis szöveget írhattad volna egy különlegesebb betűtípussal. Az írásmódja ugyanaz, mint a bejegyzéseké, tehát első látásra nem tűnik valami fontosnak, miközben ennek a pont a szöges ellentéte igaz. Ehhez a figyelmeztetéshez választhatnál egy különlegesebb betűtípust és esetleg színt, mivel ezek összessége könnyebben felhívná az olvasó figyelmét.
Az oldalsávon lennebb haladva szemet szúr a Chat szinezete. Az erős, kék színek kicsit elütnek a blog többi színárnyalatától, és már jó messziről szembetűnnek. Habár a Chat elég fontos része egy modulsávnak, mégsem kell neki ekkora kitűnést biztosítani. Én személy szerint egy szürkésebb, világosabb árnyalatú csevegőt könnyebben el tudnék képzelni, amely nem csak jobban passzolna a blogodhoz és a fejlécedhez , hanem kicsit visszavenne a túlságosan feltűnő Chat kinézetéből is.
Amivel még nagyobb problémám akadt, az a Magamról modul lenti elhelyezése. Szerintem egy ilyen modulnak fennebb van a helye a blogon, ahol az olvasók könnyebben megtalálhatják, ha esetleg követni szeretnének. Javaslom, hogy helyezd pár modullal fennebb, hogy ne ott legalul kapjon helyet, ahová a nézelődök tekintete később érkezik el.
Maradtak még a bejegyzések. Egy rövidebb bekezdéseben kitárgyalnám ezeket is. Az oldal szövege könnyen olvasható, világos színű. Olvasás terén nem akadtam problémákra, de pár apróság felhívta a figyelmemet. Például feltűnően zavart a linkek színe. Mindegyik lila színben játszott, ami egy kicsit eltért a blogod színvilágától. Az oldalak feltűntetésénél is ugyanez a probléma volt, mivel azok sötétebb sárga színben íródtak. Erre csak azt tudom ajánlani, hogy próbáld meg a színeket harmonikusabban illeszteni, úgy, hogy mint a szemnek, mint a te ízlésednek tökéletes legyen.
A bejegyzések címe szintén zavart egy csöppet. A betűméret túl kicsi, a betűtípus pedig túl egyszerű. Ezt valahogy minden blognál megemlítem, de szerintem a bejegyzések címén úgy lehet a legjobban segíteni, hogy a cím felírásához viszonyítjuk.
És itt még egy egy-két mondatos bekezdésben szót ejtenék a zenelejátszódról. Nagyon ötletes és praktikus a zenelejátszó használata, mivel a kiválasztott ritmusok segítségével alá tudjuk festeni a történetek hangulatát. Nálad is ez a szempont lép érvénybe, mivel egy jó pár zenét kiválasztottál a blogodhoz, amelyek közül az olvasók nyugodtan válogathatnak. Habár a dallamok mind nagyon találóak voltak, (egy jó párat többször is meghallgattam közülük), engem mégis zavart az, hogy belépéskor a zenelejátszó önálló életre kelt. Az automatikus lejátszás gyakran irritálhatja a blogon nézelődőket, tehát ezt sem érdemes szem elől téveszteni.
Nagyjából összefoglaltam ide a leírtakat, de a kérésed előtt fejet hajtva nem fogom pontozni a blogod külsejét. Összességében tiszta, kellemes kinézetű blogod van, amelyet egy pár apróbb simítással már is harmonikusabbá és szebbé varázsolhatsz.
Történet: Egyetlen bajom volt a történeteddel. És pedig az, hogy nem volt folytatása! Az a pár fejezet amit eddig publikáltál, teljes mértékben belopta magát a szívembe! A legjobban a történet egyedisége és kreatív megformálása fogott meg. Olyan történetet sikerült megalkotnod, amely nem csak izgalom és cselekvés, hanem leírás, kivitelezés szempontjából is ötcsillagos élvezetet nyújt. Kreativitás és fantázia nálad mind megtalálható, a fogalmazási stílusról már nem is beszélve. Ezért hatalmas gratuláció jár, de a későbbiekben még bővebben kifejteném a véleményemet az írásodról. Ám most a történet van soron, szóval jöjjön hát az a fantasztikus műalkotás, amely teljesen levett a lábamról!
A történet kezdete előtt egy kis útbaigazítást kapunk a történettel kapcsolatban, amelynek olvasás közben nagy hasznát vehetjük. A könyvek elején-végén is néha előfordulnak ilyen rövidebb bevezetők, magyarázatok az elkövetkezendőkről. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen leírásos kezdet bélyeget nyom a történet jövőjére, és már a legelején unalmas hangulatot vesz fel. De ha valaki azt hiszi, hogy az nálad is így lett, az téved. A Ronomról alkotott bevezetőd egyszerűen pompás lett! A városrészek, szokások, meg egyéb részletek alapos leírása felcsigázza az érdeklődésemet, és a sorok olvasása közben egyre kiváncsibb és kiváncsibb leszek arra, hogy milyen is lehet ez a Ronom. Ebből a hosszabb bevezetésből megtudhatjuk azt, hogy milyen népek is lakják ezt a helyet, milyen kerületekre van felosztva, és milyen növények, állatok honosak ezen a vidéken. Arra is fény derül, hogy Ronom életében fontos szerepet játszik a szőlőtermesztés, a kutyák tenyésztése, és nem utolsó sorban a kereskedés mestersége. A bevezető után az olvasóban az izgalom a tetőpontra hág, és mérhetetlen várakozást kezd érezni ahhoz, hogy elkezdhesse a történet olvasását.
A prológusban betekintést nyerhetünk egy tárgyalásra, amely két férfi között zajlik le. Tárgyalásuk fő célja a szőlőbirtokok rendezése, eladása. Ám erre az üzletre mégsem kerül sor. Így hát a küldönc az üzlet végrehajtása nélkül távozik, a férfi meg egyedül marad inasa, Fafhen társaságában. Főszereplőnk édesapja fekete bort iszogat,miután inasával pár szót vált.
A következő fejezetekben pedig kezdetét veszi az igazi történet. Megismerkedünk önimádó főszereplőnkkel, Belissa con Ralowennel, aki az eladó lányok küszöbén álldogálva kosarazza ki a jött-ment kérőket. Az első napon is egy ilyen különös találkozásnak lehettünk a tanúi. Belissa tökéletes frizurával és elegáns ruhában érkezik a randevúra, ami nem tart túl sokáig. A jómodorú, udvarias beszédű úriember nekem elsőre szimpatikus volt, de Belissa minden bizonnyal nem ezen a véleményen osztozott. Amikor megtudta, hogy a fiatalember harci kutyák tenyésztésével foglalkozik, rögtön kikosarazta a fiatal udvarlót. És ez csak egy átlagos nap volt egoista főszereplőnk életében, amelynek során édesapja kérésének eleget téve a kezére pályázó fiatalokkal találkozgatott, akiket mellesleg egytől-egyig elutasított. Így hát Belissa élete egy hatalmas, tejszínhabos torta, amelynek tetején marcipánszívek és meggyszemek kapnak helyet. Mindene megvan ahhoz, hogy tökéletes élete legyen. Szerető család, nagy vagyon, gyönyörű testalkat, csapatokban tolongó kérők. És hogyan lehetne elrontani ezt a törhetetlen boldogságot? Kérdésünkre hamar választ kapunk az első nap éjszakáján történt incidensből.
A kérőkidobás után a család esti vacsorájáról olvashatunk. Az étkezés előtt Belissának komoly gondjai akadtak a ruha kiválasztásával kapcsolatban, amelyben édesanyja segítette ki. Így hát Belissa ismét gyönyörű külsővel ült asztalhoz. Vacsora közben édesapja ismét szemrehányást tett azért, amiért meggondolatlan lánya pár percen belül kikosarazta sokadik kérőjét. Az édesapának a birtokkal kapcsolatban is gondjai adódtak, amelyeket még elkényeztetett lánya is megnehezít.
Ám az igazi gondok csak az éjszaka folyamán kezdődnek el. Főszereplőnk a kádban töltött alvásából felébredve tapasztalta azt, hogy betörők vannak a lakásban. Hűséges inasának, Fafhennek köszönhetően menekül meg egy földalatti alagúton keresztül, amely a zord külvilágba vezet. Egy fehér köntös meg egy bánattal teli szív társaságában húzza meg magát egy lyukban, ahonnan nemsokára a Háromlábú Kutya keresésére indul, Fafhen javaslatára.
És ezután vágunk bele igazán a történetbe. Belissának végig kell néznie azt, ahogy szeretett otthona porrá ég, a szeretteivel együtt. És nem marad más hátra számára, mint egy különös jelszó és egy veszélyes város a háta mögött. Kényelmes életéről leszokva nekivág az eddig felfedezetlen városnak, és elindul megkeresni a különös fogadót.
A fogadóban a megadott jelszót használva kellemes fogadtatásban lesz része, és megismerkedik szigorú tanítójával, Synestrával. Synestra már nem lesz olyan kedves, mint az otthoni emberek. Belissa olyan taníttatásban vesz részt, amelybe majdnem beletörik a foga. Meg kell tanulnia pontosan célozni, megerősödni, és meg kell szoknia a városi emberek furcsa, olykor már barbár szokásait. És így lassan, az idő múlásával a finom úrihölgyből utcai harcos válik.
A Háromlábú Kutyában a csinos lány találkozik Bartimoval, akinem nem csak megtetszik Belissa, hanem hűséges barátjává is válik. Így hát háromtagú, kisebb csapat verbuválódik. És ebben a csapatban Belissa megtanul harcolni, elsajátítja a fogadó szokásait, köztük a Lengőpatkány tudományát is. Hogy őszinte legyek, nekem ez a játék nem nyerte el a tetszésemet, kissé brutálisnak tartottam a patkányok legyilkolását, mivel teljes mértékben állatvédő vagyok. De azért az alapötlet megalkotása kreatív volt, és ez alól a kutyaviadalok leírása sem képez kivételt.
Utolsó fejezetünkben a főszereplő lány már komoly bajba kerül. Rosszabb élményben lesz része, mint amikor először megkóstolja a Háromlábú Kutya kínálatát. Antwer és bandájának társaságába kerül, ahol nem csak jelentős mennyiségű alkoholt fogyaszt, hanem egy hajszál híján erőszaknak esik áldozatául. Természetesen ebből a csávából is Timo húzza ki, aki arany szívének köszönhetően rögtön a lány keresésére indult, amint észrevette, hogy az eltűnt. Történetünk eddig megírt fejezetei izgatott végszót hagynak maguk után. Belissa kiszökése minden bizonnyal Synestra féktelen haragját fogja eredményezni, de ezt a büntetést sajnos nem tudhatjuk meg az eddigi részekből. Minden esetre én nagyon kiváncsi vagyok erre a jelentre, remélem a közeljövőben elolvashatom e rész kimenetelét!
Összességében fantasztikus történetet alkottál meg, amely első olvasásra felkeltette az érdeklődésemet. Hatalmas gratuláció a dolgok részletes, kreatív megalkotásához! Nekem nagyon tetszett a blogod, csupán a fejezetek ritkább alkalmakkor való feltöltését fogadtam kicsit kelletlenül.
Történet:5\5
Szereplők: És végre a szereplőkhöz értünk! Az a helyzet, hogy itt nem igazán tudok belekötni a karakterekbe. Mint külső, mint belső szempontjából tökéletesen kiismertem őket, amelyekhez az alapos és minőségi leírások is hozzásegítettek. A karaktereket ügyesen megalkottad, a személyiségük mind nagyon érdekes, de ugyanakkor messzire eltérnek egymástól. Jótanácsot ennél a résznél nem igazán tudok adni, mivel a szereplők körülírása is az egyik erősséged. Szép jelzőkkel látod el a kialakított karaktereidet, amelyek segítségével könnyen ki tudom ismerni őket. A leírások alapján kirajzolódott kép jelenik meg a fejemben, de ennek ellenére mégis úgy éreztem, hogy egy szereplős oldal nem foglalt volna túl sok helyet. Egy ilyen oldalon illusztrációk és egy-két rövid leírás társaságában bemutathatnád a történetben előforduló szereplőket az olvasóknak, akik ezáltal némileg könnyebben elképzelhetnék a személyiségeket. Ráadásul egy ilyen oldalon vagy bejegyzésben nem csak az olvasók szereplőkről alkotott nézetén segíthetnél, hanem a saját szereplőidről alkotott vizuális elképzelésedet is megoszthatnád a nézelődőkkel.
Itt röviden ennyi lenne, mert bele is vágnék a szereplők elemzésébe. A történetben számos karakter helyet kapott, mellék és főszereplők vegyesen, de én most csak a fontosabb szereplőkről mondanám el röviden a véleményemet.
Kezdeném is az elemzést szépséges főszereplőnkkel, Belissa con Ralowennel. Egy olyan lánnyal van dolgunk, aki tisztában van a testi adottságaival és külső szépségével. Gazdag, tehetős családban nevelkedett fel, tehát nem csoda ha az idők során elkényelmesedett. A veszélyes világ elől a biztonságos otthonába rejtőzött, ahol minden rossz dologtól védve volt. De ez a határtalan biztonság és jólét egy idő után véget ér. Problémák adódnak a birtokkal kapcsolatba, de a rózsaszín felhőbe burkolózott Belissa ebből semmit nem vesz észre.
Hogy őszinte legyek, az elején nem igazán tetszett Belissa személyisége. Ahogy egoista énje a felszínre került, kicsit idegesítőnek találtam a jelenlétét. Arról már nem is beszélve, hogy milyen könnyedén kosarazta ki a reménykedő kérőket. Gőgös, beképzelt nőszemélynek tituláltam, aki a lehető legtöbbet törődik a külsejével.
Gondtalan élete azonban váratlan fordulatot vett, amikor orvadászok törtek be a lakásba. A lánynak sikerült elmenekülnie a rossz emberek elől, de a család többi tagja már nem járt ilyen nagy szerencsével. A ház négy fala között pusztultak el, amit Belissa a távolból nézett végig. Lehet, hogy rosszul értelmeztem a dolgokat, vagy elnéztem valamit, de én úgy vettem észre, hogy egy-két sírógörcsön kívül a lányt nem igazán viselte meg a családja és az otthona elvesztése. Szerintem egy ilyen lélekbemarkoló trauma egy kicsit jobban megviseli az embert, és mélyebb gondolatokat vált ki belőle. De javíts ki ha tévedek és nem vettem figyelembe más történéseket.
Ezután a száznyolcvan fokos fordulat után az elkényeztetett Belissa Synestra kezei alá kerül, aki megtanítja számos hasznos dologra. Azidő alatt amikor a főszereplő Synestra és Timo társaságában tanulgatott, jobban belopta magát a szívembe. Úgy éreztem, hogy az önimádó leányból is válhat erős harcos, aki nem ijed meg egy fogadó visszataszító fogásától. Az idő folyamán lassan kezdett a szívemhez nőni, ahogy egyre jobban átvette a ronomi emberek stílusát. Megtanult pontosan célozni, több alkoholt fogyasztani mellékhatások nélkül, és nem utolsó sorban megtanulta használni a legnagyobb fegyverét, ami tulajdonképpen ő maga. Testi domorulatainak és arcának szépségével könnyedén levette a férfiakat a lábukról, ezáltal szerezve meg a segítségüket. De ismételten fekete pontot hagyott a szememben az, amikor Antwerrel és bandájával tartva kutyaviadalon vett részt, és könnyedén belesétált a férfiak csapdájába. E tette meggondolatlan és kalandvágyó személyiségre vall, amit nem jó értelemben állapítottam meg. Ugyanakkor néha úgy éreztem, hogy Belissa kissé túlságosan rajong a borért, és egyéb erősebb italokért. Persze ronomi származását ez nem hazudtolja meg, de nekem mégsem volt túl szimpatikus az, hogy örömmel fogyasztotta a különféle nedűket. Az utolsó fejezetben is sokat ivott, és nem is átlagos italokból. Különböző ízesítésű porokkal finomították az italokat, amelyek kábító hatást gyakoroltak rájuk. Az, hogy Belissa hamar belement egy ilyen meggondolatlan kalandba, arról tanúskodott, hogy könnyen meggyőzhető az efajta dolgokban, és ez a tény sem volt az ínyemre. De a rossz oldalai ellenére én mégis kiváncsi vagyok az élete további alakulására, és legfőképpen arra, hogy milyen büntetést fog kieszelni a számára Synestra.
De mielőtt még rátérnék az én személyes kedvencemre, szeretném megemlíteni azt, hogy mennyire jól át tudod élni az ellentétes nem szemszögét. Úgy írod le Belissa szemszögéből a dolgokat, mintha te magad élnéd át, és ez dicséretre méltó ahhoz képest, hogy te nem nőnemű vagy. Ennek ellenére mégis úgy meséled el a dolgokat, hogy azt egy lány sem tudná jobban leírni. Ehhez ismét egy láthatatlan kalapemelés jár, amit őszinte tisztelettel adok át!
Na de akkor át is térnék az én kedvencemre, Synestrára. A történet során ő a legmeghatározottabb és legerősebb karakter, aki hamar belopta magát a szívembe. Könyörtelen és szigorú tanítási módszerei vannak, amelyek nem csak hatásosak, de ügyesen megalkotottak is. Synestra először a Háromlábú Kutyában találkozik Belissával, aki a titkos jelszó elmondása után hamar bizalmat kapott az emberektől. Ezután Synestra a gondjaiba vette az esetlen lányt, és erős harcost faragott belőle.
Múltjáról nem tudunk meg túl sokat, de arra hamar fény derül, hogy valamikor ő is a sötét oldal embere volt. Ez baljós jel lehet a személyiségére nézve, de úgy gondolom, hogy a régi oldallal már szakított, és a jelenben a jó tisztességes oldalát gazdagítja.
Értelmes, furfangos tanítónak tűnik, aki ha kell, erőszakhoz folyamodik. Erre akkor adódott példa, amikor a fiatal lányt egy erős pofonnal szedte rendbe, vagy jéghideg zuhanyt adott neki az ágyban. Lehet, hogy kívülállóként egy kicsit erőszakosnak tűnhet ez a tette, de szerintem ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy Belissából kemény lányt faragjon.
Tipikus vezetőegyéniség és kitűnő harcos. Kinézet szempontjából is megállja a helyét más lányok között. Csinos, ravasz vezető, aki nem csak a harcban, de az ivás és a ronomi játékok terén is megállja a helyét. És ha szavazni kellene legjobb karakter kategóriában, én minden bizonnyal rá voksolnék.
Itt a végén pedig említenék pár szót Belissa újdonsült legjobb barátjáról, a hűséges Baltimoról. Már az elején belopta magát a szívembe. Ha nem is túl jóképű, attól még aranyból van a szíve. A kezdetektől fogva Belissa mellett állt, és hamar szemet vetett a szép lányra. Belissa tisztában van az érzelemmel, amit az óriás táplál iránta, de ő csak barátságot érez a férfi iránt.
Az óriás karakterében a hűsége fogott meg a legjobban. Mindig Belissát segítette, mint a tanulásban, mint felépülésben. Kedvessége határtalan, mindig szívesen segít az embereken. Külső szempontjából nem mondható egy kaszanovának, de ennek ellenére hamar belopta magát a szívembe. Főleg az a jelenete tetszett, amikor Belissa nyomába eredve mentette meg a lányt a rosszindulatú Antwer kezeiből. Ez a tette is bizonyította azt, hogy még a legnagyonn kalamajkában is a csinos lány oldalán áll. Aranyos, szerethető karaktere van, akinél nem a külső, hanem a belső tulajdonságokat kell figyelembe venni.
Röviden és tömören szerethető, könnyen kiismerhető karaktereid vannak. Személy szerint teljes mértékben elégedett vagyok azzal, ahogy lépésről-lépésre haladva lassan körülírod a személyeket. Szereplők terén tehát nincsen gond, csupán egy illusztrációs bejegyzést hiányoltam velük kapcsolatban.
Szereplők: 5\5
Fogalmazás,stílus: Ennél a résznél kicsit rövidebben fogok boncolgatni. Ennek az az oka, hogy egyszerűen nem igazán találtam olyan szempontot amibe beleköthetnék. A fogalmazásod nagyobb részben rendben van, szép, kerek mondatokat használsz a gondolataid kifejtéséhez. A leírásaid olyan alaposak és kidolgozottak, hogy sokszor úgy éreztem, hogy én is ott vagyok a szereplőiddel, és átélem a kalandot. A párbeszédeid elegendő számban fordulnak elő, és megfelelően tükrözik a karakterek személyiségét. A szókincsed feltűnően gazdag és választékos, tehát ebbe sem tudok belekötni. Egy-két szóismétlésen kívül nem is kaptam más hibát a szókincsen belül. A szavak szinonimáit megfelelően használod, sokszínű szókinccsel rendelkezel. Az írási stílusodat leginkább az értelmes, intelligens jelzőkkel tudom kifejezni. A helyesírásod is nagyszerű, pár elírás és apró tévedés híján nem tudom kritizálni. Az írásaid elragadóak, az én figyelmemet minden egyes pillanatban lekötötték, mivel jellemző tulajdonságod, hogy soha nem hagyod unatkozni az olvasóidat.
Mivel fantasztikusan írsz, nem tudok sok tanácsot adni neked. Viszont felfedeztem egy-két elírást meg tévedést, de ezeket is csak keresve találtam meg. Ezeket szeretném most megosztani veled, hátha tanulsz belőlük valami újat.
,,Nem engedhettem,hogy néhágy aljas gyilkos megkeserítse az életemet, ez vért kívánt."
,,-Jó nagyra nőttél,majdnem, mint egy ork - törtem meg a csendet, jobb nem jutott az eszembe."
Mint azt már említettem, szép, kerek mondatokban fejezed ki magad. És elvétve előfordul az is, hogy a kevesebb néha több. Ezt úgy kell értelmezni, hogy előfordul, hogy néha túl sok apróbb mondatot sűrítesz egymásba, és ilyenkor kicsit hosszabbá, erőltetettebbé válnak. Mint a fenti példában is utaltam rá, a leírt mondatok utolsó részei nyugodtabban mehettek volna két rövidebb mondatba, amelyek fokozták volna a drámai hatást. De ezekkel nincs nagy gond, nem nagy hiba, csupán az én szememnek így jobban inspirál, de a változtatásokról már csak te döntesz.
A másik apróbb hiba amit néha, de nagybetűs Néha észrevettem, az a vesszők használatánál való elcsúszás. Persze ez sem óriás tévedés, mivel legfeljebb négyszer fordult elő a történeted során, de mivel másról nem igazán írhatok, most ebbe kötök bele.
,,De ha már megkapták, amit akartak,én mit számítok? "
,,Ahogy elhagytuk a teret a fényűző házakat kezték felváltani a tömött sorokban álló épületek."
A fenti mondatokban erre adtam példát. Az első mondatban fölöslegesen használtad a második vesszőt, míg a második mondatban elfelejtetted kirakni a fényűző szó előtt. Nem egy végzetes elírás, de azért ezekre is érdemes odafigyelni.
Na mostmár ami még egy kicsit zavart, az a hirtelen szó írásban való használata. Legfeljebb háromszor akadtam rá erre a szóra az írásaid alatt, de gondoltam ezt is megemlítem.
,,Szemem elkerekedett, hírtelen azt sem tudtam, sírjak, nevessek vagy üvöltsek, de végül az utolsót választottam. "
,,Tele hassal talán nem leszel ilyen hírtelen. "
A két mondatban a hirtelen szót hosszú ível írtad. Ugyan a hosszú változatnak is van jelentése, de ez esetben nem ez lép érvénybe. A hirtelen szót rövid ível írjuk, javaslom, hogy a jövőben ezt mindenképpen tartsd szem előtt.
Egy-két elíráson kívül nem találtam egyéb hibát, de azokat is amelyeket találtam, egy gyors átnézés során könnyen kijavíthatsz. Máskülönben szépen, részletesen írsz, ami nem csak nagyon jó, hanem sokkal érthetőbb is, mint egy felületes történet. A történetedet nagyon szerettem, mindenképpen olvasni fogom a jövőben is. És azt sem bánnnám, ha pár év múlva egy könyvesboltból tekintene vissza rám A skarlátszemű lány könyvborítója.
Fogalmazás,stlíus:4\5
Összesen:19,5\20
Remélem a segítségedre válnak a tanácsaim!Köszönöm, hogy elolvashattam a történetedet, és hogy írhattam is róla!További sok sikert kívánok a blogodhoz! :)
Blogodba belépve érdekes és figyelemfelkeltő kép tárul a szemem elé. Amint megpillantom a háttér és a fejléc letisztultságát, elgondolkodom azon, hogy milyen történetnek is nyújthat otthont egy ilyen különleges design. De már első látásra rájöttem arra, hogy egy fantáziadús történettel lesz dolgom.
A fejléccel kezdeném az elemzést. Nos, ugyebár mind tisztában vagyunk azzal, hogy az első dolog amit az olvasó megfigyel, az a fejléc. A te blogodon elhelyezkedő fejléc roppant érdekes. Nem mondom, hogy tökéletes, de érdekes. A színek nagyon szépek, és a háttér is egyszerű, letisztult. Ebből a szempontból jó, mivel kellemes látványt nyújt a szemnek. Az ezüstüs szürke háttér nagyobb részét egy éles, éjfekete tollazatú és kékszemű holló képe foglalja el. Maga a holló kivehető alakja nagyon tetszik, főleg a szem kékes árnyalata. Már a fején elhelyezkedő sisak és a különös szem láttán meg tudjuk állapítani, hogy ez nem egy hétköznapi madár. Mint ahogy a te blogod sem egy átlagos történetes blog. A fejléccel csak az a problémám, hogy egy kicsit üres. A fekete madáron kívül csak a cím kap helyet rajta, és ez letisztult, de ugyanakkor puszta képet is mutat. Az én szememnek valahogy jobban mutatna egy olyan fejléc, amelyen több minden helyet kap. Gondolok itt most egy-két pajzsra, harci eszközre meg hasonlókra, amelyek követik a történetek stílusát. Viszont soha ne felejtsük el azt, hogy ezekkel sem kell túlzásba esni. A te blogod kinézetéhez és a történeted hangulatához nem passzolna egy textúrákkal teleaggatott kép, amelyen azt sem tudom, hogy mire figyeljek a szín és textúrakavalkád között. Nem, a te letisztult blogodhoz nem illene egy ilyen fejléc. Csupán annyit mondanék, hogy ha kedved tartja, próbálkozz meg egy kicsit bonyolultabb, több képpel rendelkező fejléccel, ami bepótolná azt az ürességet, amit a mostani hagy maga után. De ha nem szeretnél változtatni a designon, azt is teljesen megértem. A mostani egyszerű, de ugyanakkor nem csak találó, hanem kellemes is. Lényegében nincs bajom a fejléccel, csak az ezüstös üresség egy kicsit egyszerű és zavaró lehet az arra tévedőnek.
A másik dolog amit kicsit boncolgatnék még, az a cím felírása. A betűtípus tetszik, vastagabb és kicsit jobbra dől, ami nem is egyszerű, de nem is kiolvashatatlan. Történetednek megfelel, viszont ha már a fejléc ilyen üres, a felirat lehetne egy-két mérettel nagyobb. Jóformán a holló képezi a fejléc fő alakját, így hát nem lenne gond, ha a cím felírása egy kicsit szembeszökőbb, nagyobb méretű lenne.
Fejléc táján nagyjából ennyi is lenne, következzen hát a háttered. Szerény személyemnek elnyerte a tetszését ez a kép. A fenyvesek elmosodó képe és az a feltörő, kék fény olyan érzést kelt bennem, hogy egyre izgatottabb leszek a történetre. De mindezek mellett a háttér láttán elgondolkodom a kép valódi jelentésén is. Elsőnek ezt tölti be a blogger, tehát jogosan emlékszem az első dologra amit megláttam a blogodon. Elmosodó, halvány színeivel ez a kép is elnyerte a tetszésemet. Habár elég egyszerű megoldást választottál a blog hátterének kitapétázásához, én mégis úgy éreztem, hogy ez a kép a lehető legjobban kihozza a történetek stílusát, és ehhez nincs szükség holmi design segítségére.
Háttérről és fejlécről röviden ennyit, jöjjön hát az oldalsáv! A figyelmeztetés található az oldalsáv legtetején. Ebben a kis szövegben felhívod az olvasók figyelmét arra, hogy az írásaid egyedi alkotások, és érvénytelen őket lemásolni, továbbítani. Teljes mértékben egyetértek ezzel kapcsolatban, és biztos vagyok benne, hogy az olvasóid is egy véleményen vannak velem. Ennél a résznél csak annyit, hogy ezt a kis szöveget írhattad volna egy különlegesebb betűtípussal. Az írásmódja ugyanaz, mint a bejegyzéseké, tehát első látásra nem tűnik valami fontosnak, miközben ennek a pont a szöges ellentéte igaz. Ehhez a figyelmeztetéshez választhatnál egy különlegesebb betűtípust és esetleg színt, mivel ezek összessége könnyebben felhívná az olvasó figyelmét.
Az oldalsávon lennebb haladva szemet szúr a Chat szinezete. Az erős, kék színek kicsit elütnek a blog többi színárnyalatától, és már jó messziről szembetűnnek. Habár a Chat elég fontos része egy modulsávnak, mégsem kell neki ekkora kitűnést biztosítani. Én személy szerint egy szürkésebb, világosabb árnyalatú csevegőt könnyebben el tudnék képzelni, amely nem csak jobban passzolna a blogodhoz és a fejlécedhez , hanem kicsit visszavenne a túlságosan feltűnő Chat kinézetéből is.
Amivel még nagyobb problémám akadt, az a Magamról modul lenti elhelyezése. Szerintem egy ilyen modulnak fennebb van a helye a blogon, ahol az olvasók könnyebben megtalálhatják, ha esetleg követni szeretnének. Javaslom, hogy helyezd pár modullal fennebb, hogy ne ott legalul kapjon helyet, ahová a nézelődök tekintete később érkezik el.
Maradtak még a bejegyzések. Egy rövidebb bekezdéseben kitárgyalnám ezeket is. Az oldal szövege könnyen olvasható, világos színű. Olvasás terén nem akadtam problémákra, de pár apróság felhívta a figyelmemet. Például feltűnően zavart a linkek színe. Mindegyik lila színben játszott, ami egy kicsit eltért a blogod színvilágától. Az oldalak feltűntetésénél is ugyanez a probléma volt, mivel azok sötétebb sárga színben íródtak. Erre csak azt tudom ajánlani, hogy próbáld meg a színeket harmonikusabban illeszteni, úgy, hogy mint a szemnek, mint a te ízlésednek tökéletes legyen.
A bejegyzések címe szintén zavart egy csöppet. A betűméret túl kicsi, a betűtípus pedig túl egyszerű. Ezt valahogy minden blognál megemlítem, de szerintem a bejegyzések címén úgy lehet a legjobban segíteni, hogy a cím felírásához viszonyítjuk.
És itt még egy egy-két mondatos bekezdésben szót ejtenék a zenelejátszódról. Nagyon ötletes és praktikus a zenelejátszó használata, mivel a kiválasztott ritmusok segítségével alá tudjuk festeni a történetek hangulatát. Nálad is ez a szempont lép érvénybe, mivel egy jó pár zenét kiválasztottál a blogodhoz, amelyek közül az olvasók nyugodtan válogathatnak. Habár a dallamok mind nagyon találóak voltak, (egy jó párat többször is meghallgattam közülük), engem mégis zavart az, hogy belépéskor a zenelejátszó önálló életre kelt. Az automatikus lejátszás gyakran irritálhatja a blogon nézelődőket, tehát ezt sem érdemes szem elől téveszteni.
Nagyjából összefoglaltam ide a leírtakat, de a kérésed előtt fejet hajtva nem fogom pontozni a blogod külsejét. Összességében tiszta, kellemes kinézetű blogod van, amelyet egy pár apróbb simítással már is harmonikusabbá és szebbé varázsolhatsz.
Történet: Egyetlen bajom volt a történeteddel. És pedig az, hogy nem volt folytatása! Az a pár fejezet amit eddig publikáltál, teljes mértékben belopta magát a szívembe! A legjobban a történet egyedisége és kreatív megformálása fogott meg. Olyan történetet sikerült megalkotnod, amely nem csak izgalom és cselekvés, hanem leírás, kivitelezés szempontjából is ötcsillagos élvezetet nyújt. Kreativitás és fantázia nálad mind megtalálható, a fogalmazási stílusról már nem is beszélve. Ezért hatalmas gratuláció jár, de a későbbiekben még bővebben kifejteném a véleményemet az írásodról. Ám most a történet van soron, szóval jöjjön hát az a fantasztikus műalkotás, amely teljesen levett a lábamról!
A történet kezdete előtt egy kis útbaigazítást kapunk a történettel kapcsolatban, amelynek olvasás közben nagy hasznát vehetjük. A könyvek elején-végén is néha előfordulnak ilyen rövidebb bevezetők, magyarázatok az elkövetkezendőkről. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen leírásos kezdet bélyeget nyom a történet jövőjére, és már a legelején unalmas hangulatot vesz fel. De ha valaki azt hiszi, hogy az nálad is így lett, az téved. A Ronomról alkotott bevezetőd egyszerűen pompás lett! A városrészek, szokások, meg egyéb részletek alapos leírása felcsigázza az érdeklődésemet, és a sorok olvasása közben egyre kiváncsibb és kiváncsibb leszek arra, hogy milyen is lehet ez a Ronom. Ebből a hosszabb bevezetésből megtudhatjuk azt, hogy milyen népek is lakják ezt a helyet, milyen kerületekre van felosztva, és milyen növények, állatok honosak ezen a vidéken. Arra is fény derül, hogy Ronom életében fontos szerepet játszik a szőlőtermesztés, a kutyák tenyésztése, és nem utolsó sorban a kereskedés mestersége. A bevezető után az olvasóban az izgalom a tetőpontra hág, és mérhetetlen várakozást kezd érezni ahhoz, hogy elkezdhesse a történet olvasását.
A prológusban betekintést nyerhetünk egy tárgyalásra, amely két férfi között zajlik le. Tárgyalásuk fő célja a szőlőbirtokok rendezése, eladása. Ám erre az üzletre mégsem kerül sor. Így hát a küldönc az üzlet végrehajtása nélkül távozik, a férfi meg egyedül marad inasa, Fafhen társaságában. Főszereplőnk édesapja fekete bort iszogat,miután inasával pár szót vált.
A következő fejezetekben pedig kezdetét veszi az igazi történet. Megismerkedünk önimádó főszereplőnkkel, Belissa con Ralowennel, aki az eladó lányok küszöbén álldogálva kosarazza ki a jött-ment kérőket. Az első napon is egy ilyen különös találkozásnak lehettünk a tanúi. Belissa tökéletes frizurával és elegáns ruhában érkezik a randevúra, ami nem tart túl sokáig. A jómodorú, udvarias beszédű úriember nekem elsőre szimpatikus volt, de Belissa minden bizonnyal nem ezen a véleményen osztozott. Amikor megtudta, hogy a fiatalember harci kutyák tenyésztésével foglalkozik, rögtön kikosarazta a fiatal udvarlót. És ez csak egy átlagos nap volt egoista főszereplőnk életében, amelynek során édesapja kérésének eleget téve a kezére pályázó fiatalokkal találkozgatott, akiket mellesleg egytől-egyig elutasított. Így hát Belissa élete egy hatalmas, tejszínhabos torta, amelynek tetején marcipánszívek és meggyszemek kapnak helyet. Mindene megvan ahhoz, hogy tökéletes élete legyen. Szerető család, nagy vagyon, gyönyörű testalkat, csapatokban tolongó kérők. És hogyan lehetne elrontani ezt a törhetetlen boldogságot? Kérdésünkre hamar választ kapunk az első nap éjszakáján történt incidensből.
A kérőkidobás után a család esti vacsorájáról olvashatunk. Az étkezés előtt Belissának komoly gondjai akadtak a ruha kiválasztásával kapcsolatban, amelyben édesanyja segítette ki. Így hát Belissa ismét gyönyörű külsővel ült asztalhoz. Vacsora közben édesapja ismét szemrehányást tett azért, amiért meggondolatlan lánya pár percen belül kikosarazta sokadik kérőjét. Az édesapának a birtokkal kapcsolatban is gondjai adódtak, amelyeket még elkényeztetett lánya is megnehezít.
Ám az igazi gondok csak az éjszaka folyamán kezdődnek el. Főszereplőnk a kádban töltött alvásából felébredve tapasztalta azt, hogy betörők vannak a lakásban. Hűséges inasának, Fafhennek köszönhetően menekül meg egy földalatti alagúton keresztül, amely a zord külvilágba vezet. Egy fehér köntös meg egy bánattal teli szív társaságában húzza meg magát egy lyukban, ahonnan nemsokára a Háromlábú Kutya keresésére indul, Fafhen javaslatára.
És ezután vágunk bele igazán a történetbe. Belissának végig kell néznie azt, ahogy szeretett otthona porrá ég, a szeretteivel együtt. És nem marad más hátra számára, mint egy különös jelszó és egy veszélyes város a háta mögött. Kényelmes életéről leszokva nekivág az eddig felfedezetlen városnak, és elindul megkeresni a különös fogadót.
A fogadóban a megadott jelszót használva kellemes fogadtatásban lesz része, és megismerkedik szigorú tanítójával, Synestrával. Synestra már nem lesz olyan kedves, mint az otthoni emberek. Belissa olyan taníttatásban vesz részt, amelybe majdnem beletörik a foga. Meg kell tanulnia pontosan célozni, megerősödni, és meg kell szoknia a városi emberek furcsa, olykor már barbár szokásait. És így lassan, az idő múlásával a finom úrihölgyből utcai harcos válik.
A Háromlábú Kutyában a csinos lány találkozik Bartimoval, akinem nem csak megtetszik Belissa, hanem hűséges barátjává is válik. Így hát háromtagú, kisebb csapat verbuválódik. És ebben a csapatban Belissa megtanul harcolni, elsajátítja a fogadó szokásait, köztük a Lengőpatkány tudományát is. Hogy őszinte legyek, nekem ez a játék nem nyerte el a tetszésemet, kissé brutálisnak tartottam a patkányok legyilkolását, mivel teljes mértékben állatvédő vagyok. De azért az alapötlet megalkotása kreatív volt, és ez alól a kutyaviadalok leírása sem képez kivételt.
Utolsó fejezetünkben a főszereplő lány már komoly bajba kerül. Rosszabb élményben lesz része, mint amikor először megkóstolja a Háromlábú Kutya kínálatát. Antwer és bandájának társaságába kerül, ahol nem csak jelentős mennyiségű alkoholt fogyaszt, hanem egy hajszál híján erőszaknak esik áldozatául. Természetesen ebből a csávából is Timo húzza ki, aki arany szívének köszönhetően rögtön a lány keresésére indult, amint észrevette, hogy az eltűnt. Történetünk eddig megírt fejezetei izgatott végszót hagynak maguk után. Belissa kiszökése minden bizonnyal Synestra féktelen haragját fogja eredményezni, de ezt a büntetést sajnos nem tudhatjuk meg az eddigi részekből. Minden esetre én nagyon kiváncsi vagyok erre a jelentre, remélem a közeljövőben elolvashatom e rész kimenetelét!
Összességében fantasztikus történetet alkottál meg, amely első olvasásra felkeltette az érdeklődésemet. Hatalmas gratuláció a dolgok részletes, kreatív megalkotásához! Nekem nagyon tetszett a blogod, csupán a fejezetek ritkább alkalmakkor való feltöltését fogadtam kicsit kelletlenül.
Történet:5\5
Szereplők: És végre a szereplőkhöz értünk! Az a helyzet, hogy itt nem igazán tudok belekötni a karakterekbe. Mint külső, mint belső szempontjából tökéletesen kiismertem őket, amelyekhez az alapos és minőségi leírások is hozzásegítettek. A karaktereket ügyesen megalkottad, a személyiségük mind nagyon érdekes, de ugyanakkor messzire eltérnek egymástól. Jótanácsot ennél a résznél nem igazán tudok adni, mivel a szereplők körülírása is az egyik erősséged. Szép jelzőkkel látod el a kialakított karaktereidet, amelyek segítségével könnyen ki tudom ismerni őket. A leírások alapján kirajzolódott kép jelenik meg a fejemben, de ennek ellenére mégis úgy éreztem, hogy egy szereplős oldal nem foglalt volna túl sok helyet. Egy ilyen oldalon illusztrációk és egy-két rövid leírás társaságában bemutathatnád a történetben előforduló szereplőket az olvasóknak, akik ezáltal némileg könnyebben elképzelhetnék a személyiségeket. Ráadásul egy ilyen oldalon vagy bejegyzésben nem csak az olvasók szereplőkről alkotott nézetén segíthetnél, hanem a saját szereplőidről alkotott vizuális elképzelésedet is megoszthatnád a nézelődőkkel.
Itt röviden ennyi lenne, mert bele is vágnék a szereplők elemzésébe. A történetben számos karakter helyet kapott, mellék és főszereplők vegyesen, de én most csak a fontosabb szereplőkről mondanám el röviden a véleményemet.
Kezdeném is az elemzést szépséges főszereplőnkkel, Belissa con Ralowennel. Egy olyan lánnyal van dolgunk, aki tisztában van a testi adottságaival és külső szépségével. Gazdag, tehetős családban nevelkedett fel, tehát nem csoda ha az idők során elkényelmesedett. A veszélyes világ elől a biztonságos otthonába rejtőzött, ahol minden rossz dologtól védve volt. De ez a határtalan biztonság és jólét egy idő után véget ér. Problémák adódnak a birtokkal kapcsolatba, de a rózsaszín felhőbe burkolózott Belissa ebből semmit nem vesz észre.
Hogy őszinte legyek, az elején nem igazán tetszett Belissa személyisége. Ahogy egoista énje a felszínre került, kicsit idegesítőnek találtam a jelenlétét. Arról már nem is beszélve, hogy milyen könnyedén kosarazta ki a reménykedő kérőket. Gőgös, beképzelt nőszemélynek tituláltam, aki a lehető legtöbbet törődik a külsejével.
Gondtalan élete azonban váratlan fordulatot vett, amikor orvadászok törtek be a lakásba. A lánynak sikerült elmenekülnie a rossz emberek elől, de a család többi tagja már nem járt ilyen nagy szerencsével. A ház négy fala között pusztultak el, amit Belissa a távolból nézett végig. Lehet, hogy rosszul értelmeztem a dolgokat, vagy elnéztem valamit, de én úgy vettem észre, hogy egy-két sírógörcsön kívül a lányt nem igazán viselte meg a családja és az otthona elvesztése. Szerintem egy ilyen lélekbemarkoló trauma egy kicsit jobban megviseli az embert, és mélyebb gondolatokat vált ki belőle. De javíts ki ha tévedek és nem vettem figyelembe más történéseket.
Ezután a száznyolcvan fokos fordulat után az elkényeztetett Belissa Synestra kezei alá kerül, aki megtanítja számos hasznos dologra. Azidő alatt amikor a főszereplő Synestra és Timo társaságában tanulgatott, jobban belopta magát a szívembe. Úgy éreztem, hogy az önimádó leányból is válhat erős harcos, aki nem ijed meg egy fogadó visszataszító fogásától. Az idő folyamán lassan kezdett a szívemhez nőni, ahogy egyre jobban átvette a ronomi emberek stílusát. Megtanult pontosan célozni, több alkoholt fogyasztani mellékhatások nélkül, és nem utolsó sorban megtanulta használni a legnagyobb fegyverét, ami tulajdonképpen ő maga. Testi domorulatainak és arcának szépségével könnyedén levette a férfiakat a lábukról, ezáltal szerezve meg a segítségüket. De ismételten fekete pontot hagyott a szememben az, amikor Antwerrel és bandájával tartva kutyaviadalon vett részt, és könnyedén belesétált a férfiak csapdájába. E tette meggondolatlan és kalandvágyó személyiségre vall, amit nem jó értelemben állapítottam meg. Ugyanakkor néha úgy éreztem, hogy Belissa kissé túlságosan rajong a borért, és egyéb erősebb italokért. Persze ronomi származását ez nem hazudtolja meg, de nekem mégsem volt túl szimpatikus az, hogy örömmel fogyasztotta a különféle nedűket. Az utolsó fejezetben is sokat ivott, és nem is átlagos italokból. Különböző ízesítésű porokkal finomították az italokat, amelyek kábító hatást gyakoroltak rájuk. Az, hogy Belissa hamar belement egy ilyen meggondolatlan kalandba, arról tanúskodott, hogy könnyen meggyőzhető az efajta dolgokban, és ez a tény sem volt az ínyemre. De a rossz oldalai ellenére én mégis kiváncsi vagyok az élete további alakulására, és legfőképpen arra, hogy milyen büntetést fog kieszelni a számára Synestra.
De mielőtt még rátérnék az én személyes kedvencemre, szeretném megemlíteni azt, hogy mennyire jól át tudod élni az ellentétes nem szemszögét. Úgy írod le Belissa szemszögéből a dolgokat, mintha te magad élnéd át, és ez dicséretre méltó ahhoz képest, hogy te nem nőnemű vagy. Ennek ellenére mégis úgy meséled el a dolgokat, hogy azt egy lány sem tudná jobban leírni. Ehhez ismét egy láthatatlan kalapemelés jár, amit őszinte tisztelettel adok át!
Na de akkor át is térnék az én kedvencemre, Synestrára. A történet során ő a legmeghatározottabb és legerősebb karakter, aki hamar belopta magát a szívembe. Könyörtelen és szigorú tanítási módszerei vannak, amelyek nem csak hatásosak, de ügyesen megalkotottak is. Synestra először a Háromlábú Kutyában találkozik Belissával, aki a titkos jelszó elmondása után hamar bizalmat kapott az emberektől. Ezután Synestra a gondjaiba vette az esetlen lányt, és erős harcost faragott belőle.
Múltjáról nem tudunk meg túl sokat, de arra hamar fény derül, hogy valamikor ő is a sötét oldal embere volt. Ez baljós jel lehet a személyiségére nézve, de úgy gondolom, hogy a régi oldallal már szakított, és a jelenben a jó tisztességes oldalát gazdagítja.
Értelmes, furfangos tanítónak tűnik, aki ha kell, erőszakhoz folyamodik. Erre akkor adódott példa, amikor a fiatal lányt egy erős pofonnal szedte rendbe, vagy jéghideg zuhanyt adott neki az ágyban. Lehet, hogy kívülállóként egy kicsit erőszakosnak tűnhet ez a tette, de szerintem ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy Belissából kemény lányt faragjon.
Tipikus vezetőegyéniség és kitűnő harcos. Kinézet szempontjából is megállja a helyét más lányok között. Csinos, ravasz vezető, aki nem csak a harcban, de az ivás és a ronomi játékok terén is megállja a helyét. És ha szavazni kellene legjobb karakter kategóriában, én minden bizonnyal rá voksolnék.
Itt a végén pedig említenék pár szót Belissa újdonsült legjobb barátjáról, a hűséges Baltimoról. Már az elején belopta magát a szívembe. Ha nem is túl jóképű, attól még aranyból van a szíve. A kezdetektől fogva Belissa mellett állt, és hamar szemet vetett a szép lányra. Belissa tisztában van az érzelemmel, amit az óriás táplál iránta, de ő csak barátságot érez a férfi iránt.
Az óriás karakterében a hűsége fogott meg a legjobban. Mindig Belissát segítette, mint a tanulásban, mint felépülésben. Kedvessége határtalan, mindig szívesen segít az embereken. Külső szempontjából nem mondható egy kaszanovának, de ennek ellenére hamar belopta magát a szívembe. Főleg az a jelenete tetszett, amikor Belissa nyomába eredve mentette meg a lányt a rosszindulatú Antwer kezeiből. Ez a tette is bizonyította azt, hogy még a legnagyonn kalamajkában is a csinos lány oldalán áll. Aranyos, szerethető karaktere van, akinél nem a külső, hanem a belső tulajdonságokat kell figyelembe venni.
Röviden és tömören szerethető, könnyen kiismerhető karaktereid vannak. Személy szerint teljes mértékben elégedett vagyok azzal, ahogy lépésről-lépésre haladva lassan körülírod a személyeket. Szereplők terén tehát nincsen gond, csupán egy illusztrációs bejegyzést hiányoltam velük kapcsolatban.
Szereplők: 5\5
Fogalmazás,stílus: Ennél a résznél kicsit rövidebben fogok boncolgatni. Ennek az az oka, hogy egyszerűen nem igazán találtam olyan szempontot amibe beleköthetnék. A fogalmazásod nagyobb részben rendben van, szép, kerek mondatokat használsz a gondolataid kifejtéséhez. A leírásaid olyan alaposak és kidolgozottak, hogy sokszor úgy éreztem, hogy én is ott vagyok a szereplőiddel, és átélem a kalandot. A párbeszédeid elegendő számban fordulnak elő, és megfelelően tükrözik a karakterek személyiségét. A szókincsed feltűnően gazdag és választékos, tehát ebbe sem tudok belekötni. Egy-két szóismétlésen kívül nem is kaptam más hibát a szókincsen belül. A szavak szinonimáit megfelelően használod, sokszínű szókinccsel rendelkezel. Az írási stílusodat leginkább az értelmes, intelligens jelzőkkel tudom kifejezni. A helyesírásod is nagyszerű, pár elírás és apró tévedés híján nem tudom kritizálni. Az írásaid elragadóak, az én figyelmemet minden egyes pillanatban lekötötték, mivel jellemző tulajdonságod, hogy soha nem hagyod unatkozni az olvasóidat.
Mivel fantasztikusan írsz, nem tudok sok tanácsot adni neked. Viszont felfedeztem egy-két elírást meg tévedést, de ezeket is csak keresve találtam meg. Ezeket szeretném most megosztani veled, hátha tanulsz belőlük valami újat.
,,Nem engedhettem,hogy néhágy aljas gyilkos megkeserítse az életemet, ez vért kívánt."
,,-Jó nagyra nőttél,majdnem, mint egy ork - törtem meg a csendet, jobb nem jutott az eszembe."
Mint azt már említettem, szép, kerek mondatokban fejezed ki magad. És elvétve előfordul az is, hogy a kevesebb néha több. Ezt úgy kell értelmezni, hogy előfordul, hogy néha túl sok apróbb mondatot sűrítesz egymásba, és ilyenkor kicsit hosszabbá, erőltetettebbé válnak. Mint a fenti példában is utaltam rá, a leírt mondatok utolsó részei nyugodtabban mehettek volna két rövidebb mondatba, amelyek fokozták volna a drámai hatást. De ezekkel nincs nagy gond, nem nagy hiba, csupán az én szememnek így jobban inspirál, de a változtatásokról már csak te döntesz.
A másik apróbb hiba amit néha, de nagybetűs Néha észrevettem, az a vesszők használatánál való elcsúszás. Persze ez sem óriás tévedés, mivel legfeljebb négyszer fordult elő a történeted során, de mivel másról nem igazán írhatok, most ebbe kötök bele.
,,De ha már megkapták, amit akartak,én mit számítok? "
,,Ahogy elhagytuk a teret a fényűző házakat kezték felváltani a tömött sorokban álló épületek."
A fenti mondatokban erre adtam példát. Az első mondatban fölöslegesen használtad a második vesszőt, míg a második mondatban elfelejtetted kirakni a fényűző szó előtt. Nem egy végzetes elírás, de azért ezekre is érdemes odafigyelni.
Na mostmár ami még egy kicsit zavart, az a hirtelen szó írásban való használata. Legfeljebb háromszor akadtam rá erre a szóra az írásaid alatt, de gondoltam ezt is megemlítem.
,,Szemem elkerekedett, hírtelen azt sem tudtam, sírjak, nevessek vagy üvöltsek, de végül az utolsót választottam. "
,,Tele hassal talán nem leszel ilyen hírtelen. "
A két mondatban a hirtelen szót hosszú ível írtad. Ugyan a hosszú változatnak is van jelentése, de ez esetben nem ez lép érvénybe. A hirtelen szót rövid ível írjuk, javaslom, hogy a jövőben ezt mindenképpen tartsd szem előtt.
Egy-két elíráson kívül nem találtam egyéb hibát, de azokat is amelyeket találtam, egy gyors átnézés során könnyen kijavíthatsz. Máskülönben szépen, részletesen írsz, ami nem csak nagyon jó, hanem sokkal érthetőbb is, mint egy felületes történet. A történetedet nagyon szerettem, mindenképpen olvasni fogom a jövőben is. És azt sem bánnnám, ha pár év múlva egy könyvesboltból tekintene vissza rám A skarlátszemű lány könyvborítója.
Fogalmazás,stlíus:4\5
Összesen:19,5\20
Remélem a segítségedre válnak a tanácsaim!Köszönöm, hogy elolvashattam a történetedet, és hogy írhattam is róla!További sok sikert kívánok a blogodhoz! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése