Kritika (Sz. Szonitól) - Bérgyilkosok összezárva

Hahó Csantavák! :)
Meghoztam Ciara Coldman blogjáról, a Bérgyilkosok összezárva c. írásról a kritikát.

Design
Ciara kérte, hogy ezt a témát ne pontozzam, úgyhogy csak pár gyors észrevételt mondok. 
A blog címe mi is tulajdonképpen? Mert a linkben és a fejlécben mást írtál, a blogger csoportokban hagyott hirdetésekről már nem is beszélve - így nehezen tudtam eldönteni, hogy ,,Bérgyilkosok  összezárva" vagy ,,Bérgyilkossal összezárva". Ugyan aprócska eltérés, de azért jobb, ha egy néven fut az oldal.
Másodszor: az egész háttér rettentően hamuszínű, nyugodtan megjeleníteném a fejléc naplemente színét több helyen. A felnyílós chat viszont szerintem roppant praktikus és egyedi.
A menü ,,Média" elnevezésű opciójára nem nagyon illik rá az elnevezés, mert az ember azt várná, hogy a blog elérhetőségei, esetleg interjúk lesznek ott. A megtévesztés elkerülése érdekében én ezt inkább ,,Inspiráció"-nak hívnám, hiszen a videókat gyűjtöd itt, amik hallgatása közben jól megy az írás.

Történet
Hősnőnk, Leilah 15 (vagy 16? - ez is máshogy jelent meg minden fejezetben) éves korában elszökik otthonról, mert a szülei, akik túl fiatalon vállaltak gyereket, megpróbálják újraélni a fiatalságukat, ezért nem foglalkoznak a lánnyal. Leilah nem valami alaposan tervezi meg, hogy mi lesz vele, ha elmenekül hazulról, ezért csakhamar zuhogó esőben áll egy árok szélén. Egy fekete kocsiban érkező férfi és nő azonban befogadja, és kiképzik bérgyilkosnak, fiukkal, Robinnal együtt. A két fiatal gyűlöli egymást, ám egy közös munka miatt házaspárt kell játszaniuk, ezentúl még egy meglepetés adódik: a célpontjuk nem más, mint Leilah vér szerinti családja.
A nem túl valószerű és kicsit sablonos alaphelyzetből egészen izgalmasan sikerül továbblendülni, Ciara gyakorlottan húzogatja a szálakat, megfelelő pillanatban behozva egy-egy újabb csavart, mielőtt ellaposodna az írás. A blog szórakoztató, bár a cselekmény szerintem jobban illene egy filmbe. A kiindulásban számomra unszimpi, a ,,megáll a fekete kocsi, elvisznek bérgyilkosnak a jó emberek, véletlenül se utcalánynak..." fordulattal. Az idő ívét se sikerül eltalálni, nem mindig valósághűek a napok, van, hogy abból áll egy, hogy felkelnek, leápolják Robin sebeit (kb. 2 óra) majd lefekszenek aludni (?). Néha akadnak egyéb bakik, például amikor Leilah elteszi láb alól Price-ot, felgyújtja a házat, mert akkor majd nem jönnek rá, hogy gyilkosság volt. Már bocs, de a golyó nem fog elégni, és azért gyanús lesz, ha az áldozat csontvázának koponyájában lyukat találnak. Ahhoz, hogy a harcolós jeleneteket jobban meg tudd jeleníteni Ciara, olvass több ilyen irodalmat, vagy nézz akciófilmeket, mert egyelőre csiszolatlanok a leírások, csak annyit kapunk, hogy lehajol, bumm, lő.
Ami még zavart, hogy gyakran megváltoztatsz szereplői jellemvonásokat, eseményeket fejezetenként. A legviccesebb az volt, amikor Robin haja bebarnult 2 rész alatt (nem kamuzok: 1. Dús, fekete tincseit -  2. Elneveti magát, majd lassan, érzékien beletúr dús, sötétbarna hajába. [szó szerinti idézet]). Leilahról se tudtam megállapítani egy csomó ideig, hogy mennyi idős, mert néha azt mondtad, hogy a korabeliek már egyetemet végeztek, néha azt, hogy már 5 éve elszökött otthonról... Érdemes lenne figyelned az ilyenekre Ciara, mert az olvasóknak szemet szúr!
Azonban azt nem tagadhatjuk le, hogy ugyan a megvalósítás párszor elcsúszik, az ötlet izgalmas, nem véletlenül van ennyi feliratkozó.
Pontozás: 8/10 (De ezeket az idegesítő apróságokat nézd át légy szíves!)

Karakterek
Nos, ezen a téren kevésbé vagyok elégedett. A szereplők elég kezdetlegesek, egy jellemvonásukról tudunk, és csak azt erősítgetjük újra meg újra (mondjuk a ,,házaséletben" kezdtek megjelenni újdonságok Robinnál, de közel sem élő még). 
Leilah kicsit kiismerhetetlen, értem én, hogy a bérgyilkosoknak nincsenek érzelmei, de szerintem nem reagál eléggé, amikor kiderül, hogy a szüleit kell megölniük, Robin kidolgozott felsőteste jobban megérinti. Eshetne több szó arról, hogy miért utálják egymást, milyen konfliktusuk volt a múltban, mert ez nem derül ki, csak felemlegetik. Ráadásul azt is tálalva kapjuk, hogy hősnőnk profi bérgyilkos, Price megölésénél ezt mégsem érezzük, csak egy pisztollyal hadonászó kamasz, aki a tévéből ellesett ninja mozdulatokkal próbálja leplezni a valóságot. A szerelmi szál is annyira nyilvánvaló, minden erre vezet, túl kiélezett és sejthető. Az arcunkba tolják, hogy Robin és Leilah egymásnak vannak teremtve, és kész.
Robin az elején egy fabábu. Bocs, pontosítok: 6 fakocka és 1 egy rúd. Értem én, hogy ő maga a csábítás, de azért a belsőn lehetne még dolgozni, jó úton indultál el a 7-8. fejezetben.
River karaktere tetszik, kedves ez az anyafigura. Josh elég átlagos, neki adhatnál valami különlegességet.
Cammie ahhoz képest, hogy három éves, túl okos és beszédes. Egy kisgyerek nem tud ilyen összefüggő mondatokat barkácsolni, nyugodtan hantázhatna többet ez a karakter.
Pontozás: 7/10

Helyesírás és nyelvezet
Alapvetően szépen fogalmazol, láttam ezerszer rémesebbet... De! Van egy rossz rögeszméd: igeidőt váltasz egy mondaton belül, mintha sosem olvasnád át a munkáid. Ez óriási gond, irtózatosan zavaró tud lenni! Ajánlom, hogy közzététel előtt nézd át a fejezeteket alaposan, ha erre nincs időd, akkor  kérj meg egy bétát. Volt még pár elgépelés (hosszú í-k rendszeresen rövidek), apró helyesírási hiba (helység-helyiség közötti különbség) és helytelen vesszőhasználat.
A folyamatos veszekedések, s az, hogy az őseim mit sem törődtek azzal, hogy mi van velem rádöbbentett, hogy csupán csak egy teher vagyok a vállukon. - Kell egy vessző a velem és a rádöbbentett közé. A csupán és a csak ugyanazt jelenti, valamelyiket szedd ki.

Visszatérve a fejezetekhez és a többi infókhoz, csupán csak annyi a mondanivalóm, hogy nagyjából pár napon belülhozom a prológust. - Elgépelés, közhiány.

Az ég teljes mértékben felvette az éjszaka és a szürke felhők adta sötétséget, hold és egyéb égő hiányában - mivel hát áram sincs a városban - a telefonom gyér világát használom fel arra, hogy tudjam, mire is lépek rá. - Fura az a ,,hold és egyéb égő". A hold és egyéb fényforrás jobban illene ide.

- Ennyi. Remélem, éjszaka nem támadjátok le, és nem nyírjátok ki egymást idő nap előtt. - Szimplán idő előtt, minek van ott a nap?

- Agglegényként még lefutom a kilométereimet, ha nem bánja, Mrs. Bellow - nevet fel szarkasztikusan, majd egy hangos csapódással jelzi, hogy elhagyta a házat. - Értjük miről van szó, de az jobb lenne, hogy: ,,hangos ajtócsapódás jelzi, hogy elhagyta a házat".

Még mielőtt bele nem aludnák a sok gondolkodásba, felállok, s egy óriási terpesszel a szekrényem elé állok. - Jujj, ez fájt. Még mielőtt belealudnék!

A második emeleten két erkély is volt, amelyeknek párkányán színes virágok pihentek. A ház fala fehér volt, tökéletesen passzolt a szomszédos házakhoz. - Pár szóismétlés.
Kellemesen meglepődök, amikor elém tárul a beltér látványa. Gyönyörű mahagóni bútorok köszöntek vissza rám, melyek a barna minden árnyalatában figyeltek vissza ránk. Kellemes illat kering a levegőben, ami az egyik szekrényen elhelyezkedő légfrissítőnek volt köszönhető. -Nagyon fura az visszafigyelős rész + igeidő váltás.

 - Amikor azt mondtam, hogy készíts kaját, akkor arra gondoltam, hogy nekem, és nem magadnak - duzzog ölbe tett kézzel, fél szemmel viszont még mindig a kezemben lévő szendvicset nézi, amiből már jócskán hiányzott. - Igeidő váltás. A hiányzottot is lehet jelenben írni, ez nem olyan, mint az angolban.

Már nem vagyok ugyanaz a naív, félrevezethető kislány, akit akkor jól rászedett; változott a kinézetem is és a gondolkodásmódom is. - NAIV! Ez egy súlyos helyesírási hiba.

Az emeletre megyek, hogy feltérképezzem a házat. Rengeteg ajtó volt a folyosón, mindegyik más-más szobát rejt maga mögött. - Igeidő váltás!

Mindenhova benyitok, s megpróbálom memorizálni azt, hogy egy bizonyos helységbe pontosan melyik ajtón keresztül juthatok el, végül pedig megállok az utolsó ajtó, azaz a háló előtt. - Helység a város pl., a szobát a helyiség jelenti.

Alapjában véve egy nyugodt ember vagyok. Bármilyen helyzetben képes vagyok megállni a lábamon, legyen az a helyzet nyugodt, vagy éppen feszült. - Elég béna szóismétlés.

Óvatos vagyok, igyekszem nem fájdalmat okozni számára, s vigyázok arra is, nehogy még súlyosabbá tegyem az amúgy sem kis sebeit. Ajkaimba harapok, ahogy feltérképezem a kisebb-nagyobb sebeit. - Szóismétlés. Simán írhatnád, hogy apró horzsolásokat a bőrén, vagy valami hasonló.

Már épp a számhoz emelem a villát, rajta a finom illattal rendelkező étellel, amikor csengetnek. - Finoman illatozó, vagy finom illatú, nem kell túlbonyolítani.

Anyuék otthon voltak, tévéztek, hangosan nevettek, én pedig a szobámban ültem az egyik sötét sarokban, és sirtam, mint egy gyámoltalan, árva gyermek, akinek elvették az utolsó darab ételét is.
Túlságosan is sok mindent tűrtem el az elmúlt másfél évben, és igy, hogy nem mondhattam el senkinek, rettenetesen felgyűlt bennem minden. - Rövid i-k a hosszú í-k helyett

Pontozás: 6/10

Összpontszám: 21/30
Kedves Ciara! További sok sikert a blogoláshoz, egyelőre érdekesen alakul a történeted! :) A hibák korrigálásával még többet hozhatsz ki belőle. ;)
Szép napot Csantavák,
Üdv: Szoni <3